Természetes vagy mesterséges C-vitamin?

Sokakban felmerül a kérdés, hogy melyik a jobb, a természetes vagy mesterséges C-vitamin. Mit takar a név? Mi az az aszkorbinsav? Létezik több fajtája az aszkorbinsavnak? Ehhez adunk most pár hasznos információt.

1. Mit takar a név?

A név eredete:

• Az 1920-as években, mikor felfedezték, néhányan még hexuronsavnak nevezték.
• Aszkorbinsav = A- fosztóképző + scorbuticus (skorbut) mivel a molekula hiánya az emberi szervezetben skorbuthoz vezethet.
• C-vitamin = L-aszkorbinsav, ha gyümölcsből vonják ki akkor is és ha laborban állítják elő akkor is ugyan azt a vegyületet kapjuk.

2. Mit gondol egy kémiai reakcióban két teljesen azonos vegyület hogyan fog viselkedni? Különbözőképpen?

• Ha a C-vitamint nézem az L-aszkorbinsav és a D-aszkorbinsav két változata között az a különbség, hogy molekulájuk meghatározott helyén az atomok más irányban kapcsolódnak. Tehát nem azonosak, nem fognak ugyan úgy működni.
• Mi a helyzet ha a paprikából kivont L-aszkorbinsavval és a laborban előállított L-aszkorbinsavval? Ezek teljesen ugyanazok a molekulák, ezért teljesen ugyan úgy fognak reagálni egy biokémiai folyamatban.

3. Akkor milyen is a mesterséges?

• Mi az L-aszkorbinsav és a mi a D-aszkorbinsav? Itt az L-, és a D- az optikai izomériát jelöli:
• Az optikai izoméria (Optikai izoméria = Azonos kémiai összetételű, de különféle szerkezetű) a térizoméria egy típusa, neve onnan ered, hogy a molekulák, amelyek esetében az izoméria fellép, optikai aktivitást mutatnak

Tehát a valójában ezekről beszélünk: Aszkorbinsav (L-aszkorbinsav, E300): Az aszkorbinsav a C-vitamin kémiai elnevezése, amelyet sok gyümölcs és zöldség tartalmaz. Gátolja a levegő oxigénjének hatására létrejövő szabad gyökök képződését, ezért az aszkorbinsav a természetes antioxidánsok közé tartozik. Az emberi szervezetben a C-vitamin részt vesz többek között a sejtek oxigénfelvételében és a kollagén képződésben, ami a csontok és a porcok kötőszövetének felépítéséhez szükséges. Ezen felül erősíti az immunrendszert és javítja a vas felszívódását.

Izo-aszkorbinsav (D-aszkorbinsav, E 315, eritroaszkorbinsav) http://hu.wikipedia.org/wiki/Eritroaszkorbinsav: 

Az izo-aszkorbinsav az aszkorbinsav természetben nem létező változata. A két változat között az a különbség, hogy molekulájuk meghatározott helyén az atomok más irányban kapcsolódnak. Ez a kis különbség felel azért, hogy az izo-aszkorbinsav semmiféle vitaminhatással nem rendelkezik. Az aszkobinsavhoz hasonlóan azonban az izo-aszkorbinsav is rendelkezik az oxigén hatására fellépő szín- és ízromlást gátló hatással. Elősegíti a nitrites pác-só hatását a húskészítmények átpirosításakor, és meggátolja a rákkeltő nitróz-aminok képződését. Keverékekben az izo-aszkorbinsav erősíti az egyéb antioxidánsok hatékonyságát. Sóját is használják: Nátrium-izo-aszkorbát (E 316). Az izo-aszkorbinsav veszélytelennek számít. Az izo-aszkorbinsav konkurál a szervezetben a hatékony C-vitaminnal. Az állatkísérletekben a magas adagolású izo-aszkorbinsav lecsökkentette a szervezetben a rendelkezésre álló aszkorbinsavat.

4. Tehát a mesterséges aszkorbinsavat nem is aszkorbinsavnak hívják és még az e-száma sem ugyanaz? Így van.

• A TERMÉSZETES neve: Aszkorbinsav = E-300 = L-aszkorbinsav.
• A MESTERSÉGES neve: Izo-aszkorbinsav = D-aszkorbinsav = E 315 = eritroaszkorbinsav

5. Mi is az E-szám?
Az Európai Unióban engedélyezett élelmiszer-adalékanyagok rövid jelölései.

A hatályos szabályozás szerint „adalékanyag minden olyan élelmiszerként önmagában nem fogyasztott és jellemző élelmiszer összetevőként nem alkalmazott anyag – tekintet nélkül arra, hogy van-e tápértéke vagy sem –, amelyet az adott élelmiszer gyártása, feldolgozása, elkészítése, kezelése, csomagolása, szállítása és tárolása során technológiai célból szándékosan adnak az élelmiszerhez, melynek eredményeként önmaga vagy származéka közvetlenül vagy közvetetten az élelmiszer összetevőjévé válik”.

Tehát nem biztos, hogy mesterségesen állítják elő, csak nem tud aszkorbinsavat (E-330) vagy bétakarotint (E-160 ii) fáról szüretelni, leszedi a barackot és benne lesz.

6. Összefoglalás.

Ne hagyja magát átverni!

Teljesen természetes módon gyümölcsből jut aszkorbinsavhoz. (Én ezt nevezném természetes aszkorbinsavnak, mert a természetben 99,5%-osan soha nem fordul elő)

Ez azért lesz hatékonyabb mint a kivonat vagy a laborban előállított, mert nem 99,5% tisztaságú aszkorbinsav hanem egy több ezer fitovegyülettel (bioflavonoidok, csipkebogyó, rutin, heszperidin) kevert komplex.

Ezért próbálják utánozni a jobb minőségű termékek a növényeket és kombinálják készítéskor bioflavonoidokkal, rutinnal, heszperidinnel, acerolával, és csipkebogyóval.

De mennyi paprikát kell megenni 1000 mg aszkorbinsavhoz? 1-1,5 kg-ot.

Az ősember minimum ennyihez jutott a sok zöld (levelek, hajtások) és bogyók fogyasztásával.

Miért ennék a helyében többet? Mert már nem tiszta hegyi-patakból issza a vizet és nem tiszta levegőt szív.

Fogyasszon minimum napi 2000 mg aszkorbinsavat=C-vitamint=L-aszkorbinsavat=E-300-at.

NEM RAKNAK TÁPLÁLÉK-KIEGÉSZÍTŐKBE D-ASZKORBINSAVAT SOHA ÉS SEHOL!

Kiegészítés

Nem csak c-vitamin esetén igaz, hogy csak szerves létezik.

A vitaminok mindig szervesek. Ami keveredik az emberekben az a mesterséges-szervetlen és a szerves-természetes. Ezen szavak közé egyenlőséget tesznek az emberek pedig ma már nem sok közük van egymáshoz. (Természetes: Ami valami dolognak eredeti szerkezetén, mivoltán alapszik, azzal megegyezik. Nem mesterséges, eredeti, át nem alakított, emberi beavatkozástól mentes környezetben előfordul, vagy ilyen alapanyagokból állították elő.)

1, A szervesség, élettel kapcsolatosság fogalma Galénosztól eredeztethető. Orvosként nem hitt abban, hogy az élő szervezet működése magyarázható élettelen atomok közjátékaként. Ez a szemlélet végigkísérte a középkort, nyomot hagyott az alkimisták élettel kapcsolatos kísérletein. Végül Jöns Jakob Berzelius svéd kémikus osztotta kétfelé a vegyületeket, aszerint, hogy élő vagy élettelen dologból származnak, azzal a kiegészítéssel, hogy a szerves vegyületek életerőt is tartalmaznak, szervetlen anyagból nem jöhetnek létre. A kiegészítést Friedrich Wöhler cáfolta meg azzal, hogy oxálsavat és karbamidot állított elő szervetlen anyagokból. A szerves-szervetlen felosztás azonban a mai napig fennmaradt, bár a jelentéstartalma módosult lsd 2, meghatározás ami ma használatos. (Ez segíti, hogy páran felhasználhatják mások elbizonytalanítására)

2, Szerves vegyületnek alapvetően a széntartalmú vegyületeket tekintik. Léteznek olyan definíciók, amelyek C-C (SZÉN-SZÉN) kötést tartalmazó, illetve C-H (HIDROGÉN) kötést tartalmazó molekulákat tekintik szervesnek.

Mindkét definíció alól számos kivétel akad, így a szén bizonyos formái pl. gyémánt, grafit szervetlenek, pedig csak C-C kötést tartalmaznak. A hexaklórbenzol, szén-tetraklorid pedig szerves, noha nem tartalmaz C-H kötést.) Az összes vitamin ilyen van bennük szén-szén és vagy szén-hidrogén kötés, azaz szerves, de ettől még nem természetes.

Bármilyen szerves molekulát elő lehet állítani szintézissel (szintetizál görög eredetű szó: Összegez, különféle elemekből egységbe ötvöz. Vegyi úton mesterségesen létrehoz. pl.: ”Új, nagy hatású gyógyszer-alapanyagot szintetizáltunk”), mesterségesen.

Pár vitamin:

B1 C12H17N4OS+
B2 C17H20N4O6
C C6H8O6
D C27H44O
E C29H50O2

A szervetlen jelölésnek az ásványi anyagok esetén van jelentősége.

Nagy Zsolt

élelmiszeripari üzemmérnök

A C-vitamin sajátságai

A C-vitamin kifejezés tulajdonkeppen egy gyűjtőfogalom, melyet minden olyan vegyületre alkalmazunk melynek biológiai hatása mennyiségi értelemben is egyenértékű az L-aszkorbinsavnak tulajdonítható hátassal. Ennek ellenére a természetben a C-vitamin hatásért felelős leglényegesebb alkotó maga az L-aszkorbinsav. A C-vitamin funkciói elsősorban reverzibilis biológiai antioxidáns képességen alapulnak. Többek között az élő szervezetben működő hidroxiláz enzimek - melyek működéséhez kofaktorként réz, vagy vas ionok szükségesek - egyaránt igénylik az aszkorbinsavat, mint elektron donort, hogy az említett ionokat redukált formában tarthassák. Ezen túl az aszkorbinsav, az  -tokoferollal és  -karotinnal együtt fontos szerepet játszik a sejt oxidációs károsodása elleni védelemben. Ebben a minőségében az aszkorbinsav gyökfogó képessége révén, illetve például az  -tokoferol redukált formájának regenerálása kapcsán jut szerephez.

Az ember a számára a létfontosságú C-vitaminhoz tápláléka útján jut hozzá. A C-vitamin klasszikus hiánybetegsége a skorbut, melynek elsődleges tünetei az íny, bőr, és a csont vérzése, valamint a lassú sebgyógyulás. Ezekhez a tünetek társulhat továbbá kedvetlenség, rossz közérzet és egyéb mentális hátasok. Az aszkorbinsav hétköznapi értelemben nem tekinthető toxikusnak, ugyanakkor nagymértékű napi fogyasztása – hajlamtól függően – egyeseknél megemelkedett oxálsavképződést eredményezhet, mely növelheti a vesekőképződés kockázatát. A C-vitamin élettani hatásait sorolva mindenkeppen illendő megemlíteni Szent-Györgyi Albert nevét, aki elsőként igazolta az aszkorbinsav skorbutellenes hatását.

A C-vitamint sokszor egyszerűen azonosítják az aszkorbinsavval. Ez a megállapítás hétköznapi értelemben alapvetően helytálló, de élelmiszerek és étrendkiegészítők C-vitamin tartalmának HPLC-UV eljárással történő meghatározásához nem elég mélyreható. Az aszkorbinsav név alatt ugyanis négy sztereoizomer molekulát is érthetünk. Nevezetesen, ez lehet L- es D-aszkorbinsav, illetve L- es D-izoaszkorbinsav. (1. ábra)

A D-aszkorbinsav és az L-izoaszkorbinsav a természetben nem fordul elő és nem is tulajdonítható nekik C-vitamin hatás. A D-izoaszkorbinsav (más néven D-eritroaszkorbinsav) szintén nem fordul elő a természetes módon az élelmiszerekben. Ugyanakkor kémiai és mikrobiológiai módszerekkel történő nagyléptékű előállítása az L-aszkorbinsavhoz viszonyítva olcsóbb es mindemellett (kémiai) antioxidáns hatása is összevethető az L-aszkorbinsavéval. Ezzel magyarázható, hogy az élelmiszeriparban E315-os kóddal széles körben elterjedt az antioxidánsként történő felhasználása. Azt azonban hangsúlyozni kell, hogy a D-izoaszkorbinsav, vagy más néven eritroaszkorbinsav csupán elhanyagolható C-vitamin hatással rendelkezik. Más szavakkal, az az élelmiszer, mely eritroaszkorbinsavat tartalmaz (melynek kizárólagosan antioxidánsként történő alkalmazása sem mindenhol engedélyezett) nem tekinthető C-vitaminnal dúsított élelmiszernek. 

Az L-aszkorbinsav további sajátsága, hogy könnyen és reverzibilisen oxidálódik dehidro-aszkorbinsavvá (2. ábra). A dehidro-aszkorbinsav teljes értekű C-vitaminnak tekinthető, hiszen a szervezet képes aszkorbinsavvá redukálni. 

Mindezek tükrében látható, hogy egy élelmiszer C-vitamin tartalmának meghatározása számos esetben összetett feladatként jelentkezik.

Forrás: 

https://vitaking.hu/termeszetes-vagy-mesterseges-c-vitamin/

https://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0011_2A_3_modul/723/index.scorml

Keleti rövidszőrű

A keleti macska különlegesen elegáns, közepes testméretű, kecses, finom csontozatú macskafajta. Minden hosszú rajta: az orra, a feje, a farka, a lábai. Fülei hatalmasak, széles alapúak és oldalt tűzöttek. Koponyája ék alakú. Ez az ékalak egyenes vonalban vezet az orrtól mindkét oldalon a fülekig. A keleti macska orra hosszú és egyenes, a homlok lapos. A szemek mandulavágásúak, és harmonikusak az ék alakú fejjel, a szemszín élénk, tengerzöld. A mellkas és a váll soha nem szélesebb a csípőnél. A mancsok kecsesek és oválisak. Szőrzete nagyon rövid, fényes és testhez simuló. Minden létező színben ismert, kivéve a sziámi színjegyeket. Félhosszú szőrű változata: a mandarin. A keleti macska tevékeny, aktív, érdeklődő és beszédes. Emberszerető, nem szereti az ingerszegény környezetet és a magányt. Kutyákkal és más állatokkal is jól kijön.

Élénk és intelligens macska, amely szeret játszani egész nap. El tudják magukat foglalni, ha van mivel játszaniuk. Élvezik a gazdival töltött játék minden pillanatát. Mivel kíváncsi természetű, gyakran ugrál fel a polcok és szekrények tetejére is. Nem fél a kihívásoktól, bátor, ha kell megvédi magát nagyobb kutyákkal és macskákkal szemben is.

Társaságkedvelő, imádja az emberi figyelmet és a simogatást. Egy csodálatos kedvenc mindazok számára, akik egy interaktív, szórakoztató és hűséges macskát keresnek.
Magyarországon nem túl népszerű. Valószínűleg azért, mert nem ismerik az emberek. Első ránézésre sokaknak nem is tetszik, de körülbelül tízből egyvalaki azonnal beleszeret.

Forrás: https://www.haziallat.hu/macska/macskafajtak/keleti-macska-fajtaleiras/2370/

https://macskafajtak.hu/keleti-rovid-szoru-macska
http://www.vous.hu/hir/20160917-sziami-macska-kisokos-tenyeszto-interju

Cicaszótár

Ahogy megoldottam néhány szó jelentését és elkezdtem használni, a macskáim beszédesebbek lettek velem...

A macskanyelv nagyon hasonlít az emberi nyelvre. A macskák is mint az emberek határozott jelentésű szavakat használnak. A szavakból mondatokat képeznek. A macskák különösen sokat beszélnek a kicsinyeikhez, vagyis az oktatás egy része verbálisan történik. Ahogy megoldottam néhány szó jelentését és elkezdtem használni, a macskáim beszédesebbek lettek velem.

A macskák a következő magánhangzókat használják:
á – rövid á, rövidebb mint amilyen a magyar nyelvben használatos
á: - hosszú á, olyan mint amilyen a magyar nyelvben használatos: mák, száll...
a – rövid a, olyan mint amilyen a magyar nyelvben használatos: szag, kapa...
a: - hosszú a, hosszabb mint amilyen a magyar nyelvben használatos
e – rövid e, mint amilyen a magyar nyelvben használatos: meccet, mező
é – rövid é, rövidebb mint amilyen a magyar nyelvben használatos
é: - hosszú é, olyan mint amilyen a magyar nyelvben használatos: kék, lép...
i – rövid i, a macskák nem használnak hosszú i hangot
o – rövid o, a macskák nem használnak hosszú o hangot
ö – rövid ö, mint például a magyar nyelvben: rövid, ösztön...Hosszú ö hangot a 
macskák nem használnak
u – rövid u, olyan mint amilyen a magyar nyelvben használatos: luk, bumm...
u: - hosszú ú, olyan mint amilyen a magyar nyelvben használatos: kúp, rúzs...

A macskák a következő mássalhangzókat használják:
b, h, m, ny, r, v

Ezen kívül kettő hosszú mássalhangzót is használnak: r: ,  m:

A b és a h mássalhangzók nagyon ritkán fordulnak elő, de előfordulnak.

A szó értelmére kihat az is milyen gyorsan van kiejtve, és a szavak ismétlése is.

Néhány szó jelentése látszólag megegyezik, de biztosra lehet venni van köztük árnyalatbeli eltérés, még felfedezésre vár a precíz jelentésük.

Ezeket a szavakat én használom a macskáimmal való kommunikáció során. Ők ezeket megértik, és ebből arra következtetnek, én értem a nyelvüket, ezért sokszor nekifognak és több szóból álló mondatokkal magyaráznak valamit. Amikor látják, hogy nem értem nagyon csalódottak.

Nehéz egy összetett mondat értelmét megfejteni, mert amikor beszélnek állnak előttem így nem tudok következtetni a beszédük témájára, mondandójára, értelmére.

A kandúr cicámnak Iju a neve. Ő ha be akar jönni azt mondja: Iju á á u – Iju be akar menni. Valójában ez két szóból álló mondat.

A Titi hazajött, és látta, hogy a többiek már kaptak enni. Azt mondta: Nyáu nyá – ha a többiek kaptak enni, kapjak én is.

Rövid cicaszótár abc szerint:
á: - felhívás játékra
á é é (szaggatottan kiejtve) – kimennék
á é u, á á u (szaggatottan kiejtve) – bemennék, gyere be
áu – tiltakozás, nemtetszés kifejezése
áe - köszönöm
é – igen
é: - ki, kint, kívülről 
éé – kimennék
éá – köszönés, üdvözlés
éá á – barátkozás elutasítása
éá:r: - barátság kifejezése, hízelgés
éu – nem akarok kimenni
éáu – bemennék, bekéredzkedés
hmé: - fenyegetés támadással
ié: - ki akarok menni (erőszakos kikéredzkedés)
iju, ijú: - segítség, anya
já: - igen
má: - szeretlek, szeressél
máá – tej
má é – hadjál békén
má:r – hízelgés
máu: - segítségkérés, jajveszékelés
meé – víz, szomjúság
me á é – vízhiány, kérek vizet
meéeé – száraz macskaeledel
meme (gyorsan kiejtve) – veréb, madár
meö – hús, húsos étel
mrá: - gyere ide
mráá: - védjél meg, oltalmazzál
miá: - elégedettség kifejezése
mijáu, mijáo, mijáou – éhség kifejezése, élelemkövetelés
mou: - élelem kínálás, rekedten kiejtve dicsekvés elejtett madárral
mre – figyelem felhívás, felszólítás
mrué – kövess
mué – gyere
muer: - mi van veled?
murá – hal
nyá – jelentkezés, itt vagyok
nyáé:á – egyél
nyáu – irigység, elégedetlenség kifejezése
nyáu nyáu nyáu (gyorsan kiejtve) – ne közelíts az élelmemhez
öe – min csinálsz?, hogy vagy?
öráu – kérlek gyere
rá:b – anyacica hívja a kicsinyeit
r:eö – kiscicák hívják az anyjukat
r:má: - ne félj, minden rendben van
rmeö – egér
rnyáo – kutya, veszély 
rvá – szemrehányás
u: - be, bent
uá, uá: - hagyd abba, nem szabad
u:m: (csukott szájjal) – fenyítés, gyengébb mint a morgás
vá – ne, nem
váo, váo-váo – nem, nem akarom

A folyamatos megfigyelés során remélem adódnak olyan helyzetek amelyek lehetővé teszik a macskák nyelvének további feltárását, megismerését. A macskák hihetetlenül megnyílnak ha a saját nyelvükön szólunk hozzájuk. Próbálják ki. Ha beszéd közben rájönnek egy új szó vagy mondat értelmére kérem írják meg nekem. Így lesz leggyorsabb a szótár fejlődése.

Forrás: https://www.haziallat.hu/macska/viselkedes/cicaszotar-hogy-beszelni-tudj-kedvenceddel/5193/

Akváriumi növények III. – Hínárok

Argentin átokhínár – Elodea densa

Világoszöld színű növény, melynek a levelei spirálisan állnak a száron. Kis, fehér virágai a víz felszínén nyílnak ki. Kezdők számára ez a növény dupla öröm: először is közepes megvilágítás mellett is igen gyors növekedésre képes, másodszor nem kell sokat foglalkozni vele. Ráadásul segít az algák elleni küzdelmünkben, ugyanis olyan anyagot termel, amely fékezi az algák szaporodását. Nem ártalmas növény akváriumban, csak erőteljes burjánzása miatt kapta az átokhínár nevet. Erős megvilágítás alatt sok oxigént termel, de vigyázni kell a beállítással, mert túl meleg vízben hamar tönkremegy. Minden más tekintetben igénytelen, szívós növény. Az enyhén kemény és lúgos vizet kedveli, s tápdús talajban gyönyörűen fejlődik. Szaporítása dugványozással történik, legalább 20 cm-es legyen az a hajtás, amit ebből a célból a növényről levágunk.

Sok trópusi országban kivadult, és komoly környezeti és gazdasági károkat okozó inváziós fajjá vált. Van, ahol tiltják a kereskedelmét. Kétlaki növény, azaz külön nő és hímivarú egyedei vannak. Az akváriumban tartott példányok mind hímivarú egyedek, amelyek vegetatívan szaporodnak. 

Guadeloupei tüskéshínár – Najas guadalupensis

Kicsi, alig pár centis leveleket fejleszt, melyek széleiken enyhén fogazottak, erről kapta elnevezését. Szára rendkívül vékony és törékeny. A levelek üdezöldek, örvös elhelyezkedésűek. A növény bármely részén képes gyökeret fejleszteni, egy tő is számos szárelágazással rendelkezik. Rendkívül könnyen tartható, abszolút nem kényes faj, így kezdők számára is teljesen megfelel. Igyekezzünk tiszta vizet biztosítani számára, azt nem kedveli ha a mulm vagy algák rakódnak fel levelei között. Gyakorlatilag 20 és 30 °C között bátran gondozhatjuk, sem a kémhatásra, sem a keménységre nem érzékeny normális tartományon belül. Közepes megvilágítottság bőven elegendő számára.

Úszónövényként is használhatjuk, de rögzíthetjük például ágra kötve vagy szárának egy részét kő alá fektetve. Rendkívül gyors növekedésű, az akváriumi növények között az egyik leggyorsabb. Így jelentős tápanyag-konkurens az algák számára. Tápozást nem igényel, anélkül is intenzív a növekedése (tápozással pedig még inkább). Szárának bármely részén képes gyökereket fejleszteni, melyekkel rögzül is a talajba. Számos oldalhajtást hoz, gyors növekedési üteme végett pedig számítsunk arra, hogy rendszeresen kell nyírni növényünket. Szaporítása is egyszerű ennélfogva, hiszen bármely levágott növényrészletből képes tovább hajtani. Szára nagyon törékeny, akár gyönge érintéssel is eltörhetjük, erre érdemes ügyelni. Természetesen növényevő halakkal ne társítsuk.
Remek szolgálatot tesz tenyésztőknek nevelő és ikráztató akváriumokban, jó búvóhely az ivadékoknak, de kifejlett halak is szívesen rejtőznek levelei között. Garnélás akváriumokban is nagyon kedvelt!

Vadonbéli állománya még gyakorinak számít, de sajnos populációi csökkennek, ezért felmerült a veszélye, hogy a jövőben sérülékennyé váljon. Kanada és az Egyesült Államok ezért helyi védelemben részesítik több helyen. Elnevezését Guadeloupe-szigetcsoportról kapta, mely a Karib-térségben lévő Franciaországhoz tartozó terület.

Forrás: http://diszhal.info/novenyek/Elodea_densa.php

http://akvaguru.hu/index.php?mit=85
https://akvaristalexikon.hu/akvariumi-novenyek/amerikai-novenyek/najas-guadalupensis.html

Ez egy festmény!

Valamikor a 90-es évek végén Londonban volt még egy fél napom a gép indulásáig, már teljesen eláztam az aprószemű, folyamatosan hulló permetben, úgyhogy új környékek felfedezése helyett inkább visszamentem a Tate-be száradni és még egy kicsit nézelődni. Beléptem az egyik kisebb, hátsó terembe, ahol egy olyan festő hatalmas képei lógtak, akinek előtte csak a nevét hallottam. Órákkal később kerültem elő.

És akkor az ember sírni kezd egy absztrakt festmény előtt

Életemben először fordult elő, hogy konkrétan ne tudjak odébb lépni egy képtől, és nem azért, mert annyi érdekes részlet van rajta, hanem mert olyan elemi erővel taglóz le. Teljesen új érzés volt. Akadt olyan festmény, amelyik előtt villámsújtottan álltam egy fél órát, és olyan is, ahol magamat is teljesen megdöbbentve egyszer csak sírva fakadtam, pedig az érzelmeim nem épp könnyen hozzáférhetők.

Máig nem tudom, mi ez a furcsa kémia köztem és Mark Rothko képei között, és nem is hiszem, hogy valaha meg tudom vagy akarom fejteni. Egyszerűen csak működik.

Nagyon nehéz olyan képekről írni, amelyek nem az értelemre, hanem az érzelmekre hatnak, nem gondolatokat ébresztenek, hanem az ember mélyrétegeibe hatolnak. Felébresztik a gyermeki kíváncsiságot, felerősítik a háttérben mindig ott bujkáló halálfélelmet, előhívják az évek óta szunnyadó gyászt és dühöt, extázist okoznak és melankolikussá tesznek. Néha mindezt ugyanaz a festmény.

Ezek persze csak nagy szavak, de bajban vagyok, mert megnéztem a bécsi Kunsthistorisches Museum pár hete nyílt átfogó Rothko-kiállítását, megígértem, hogy írok róla, és napok óta húzom-halogatom. Nem könnyű beszámolni egy olyan tárlatról, ahol közel 49 évesen az egyik kép előtt megint a könnyeim folytak: vagy túlságosan kiadom magam, vagy személytelen és ezért érthetetlen lesz a lelkesedésem.

A lexikális tudnivalókon kívül ugyanis nem igazán sok konkrétumot lehet mondani festményekről, ha A TÖBBSÉGÜKÖN CSAK KÉT-HÁROM DÍSZTELEN TÉGLALAP LÁTHATÓ.

Amikor mondtam pár kollégámnak, hogy mennyire imádom Rothkót, ezért megnézem és írok a bécsi kiállításról, cseppet sem titkolt megrökönyödéssel fogadták a tervet. Hogy sosem értették, miért érdekesek ezek a teljesen elvont képek, mit kell rajtuk látni, és miért vannak sokan annyira oda értük. De tök jó, persze, írjam csak meg.

Én sem értem, mit kell látni rajtuk, csak épp nekem valamiért elementárisan fontosak.

Egyébként nem csak én vagyok oda érte. Rothko az egyik legmagasabban jegyzett absztrakt expresszionista festő (bár ő maga utálta az ilyen besorolásokat): a képei, ha egy-egy nagy ritkán árverésre kerül, ma már dollártízmilliókért cserélnek gazdát. Mindez persze lehetne hóbort, múlandó sznob felhajtás is, de már életében komoly kultusza alakult ki, és bár közel 50 éve halott, egyáltalán nem úgy tűnik, hogy egyhamar csökkenne a Rothko-képeket körülvevő rajongás. Vagy az értetlenség.

Út a keret és cím nélküli, letisztult téglalapokig

A bécsi kiállítás kronologikusan végigveszi művészi fejlődésének fázisait, mielőtt az 50-es, 60-as évek több termet megtöltő klasszikus műveihez érnénk. Az ide vezető út képeire most nem térek ki részletesen. Ezek a képek nem állnak annyira közel hozzám, bár érdekes végignézni, ahogy a 30-as évektől, amikor Rothko komolyabban festeni kezdett, körülbelül 15 év alatt hogyan hagyta el teljesen a figuratív festészetet.

Előbb a szürrealizmus felé fordult, majd egy átmeneti időszak után mindinkább rátalált saját, teljesen egyéni, a végtelenségig csupaszított stílusára, és az 50-es évektől kizárólag teljesen absztrakt képeket festett. Elhagyta a felismerhető formákat, a színek váltak dominánssá, növekvő méretű képeit egy ponton túl be se keretezte, aztán már címet se adott nekik, legfeljebb számot.

Ebben a folyamatban nekem az az igazán érdekes, hogy miközben Rothko módszeresen kiürítette, lecsupaszította a képeit, azokban egyre sűrűbb lett az a tartalom, aminek a mibenlétét annyira nehéz szavakkal leírni. Az érett korszakának festményeihez egy elég szűk folyosón kell átjutni, ami nekem kicsit olyan volt, mint valami újjászületés: csak pár festmény van kirakva, boxokban, egyenként lehet őket látni, és az addigra már foltokra redukálódott formák vízszintes csíkokká nyúlnak, aztán a csíkokból téglalapok lesznek, a színek meg ahogy fogynak, úgy lesznek egyre intenzívebbek.

Ott álltam az átjáró utolsó képe, egy korai klasszikus előtt – narancs háttéren fent egy fehér négyzet, alatta egy meghatározhatatlan színű csík, lent egy okker téglalap (Cím nélkül, 1950) – és megint elindultak a könnyeim. Ott sírdogáltam egy világos, elsőre jó hangulatúnak tűnő festmény előtt, mert valahogy annyira drámai ez a vigasztalan, mégis fennkölt sivárság.

Minden tudható, csak épp a képei titka nem

2000-ben egy zseniális tévés dokumentumfilm (Rothko's Rooms) jelent meg Rothkóról, az életéről, az európai útjairól, a műveiről. Ahány festő, műértő, gyűjtő,  galériás, rokon és ismerős megszólal benne, mind mást mond arról, hogy számára miért fontosak a festmények. Ugyanez áll a bécsi kiállítás brit kurátorára (Jasper Sharp) is, aki az audio-tárlatvezetésben is hallható. Hogy az USA nyugati partjának romantikus, ködös színei. Hogy Manhattan hasábjai. Az oroszországi jesiva, ahova Rothkót az apja még 1913-as kivándorlásuk előtt, kisfiúként járatta. A háború, a holokauszt. Az Amerikában is jelen lévő félelem, ami miatt végül nevet változtatott (1940-ben, Rothkowitzról). Rembrandt, Vermeer, Matisse, Mozart. A három nagy európai körút hatása. Michelangelo és Fra Angelico. Fegyelem, pontosság, rend. Depresszió, alkoholizmus, betegség, öngyilkosság.

Jók ezek a vélemények, a lexikális adatok, segítenek viszonyulni Rothkóhoz, elhelyezni időben és térben, CSAK ÉPP NEM ADNAK KULCSOT A KÉPEKHEZ.

Az is izgalmas, hogy mennyien mennyiféleképpen vélekednek Rothko téglalapjainak ködös-felhős kontúrjairól, az egymásra festett festékrétegeknek köszönhető árnyalatokról, a képek szín- és fényhatásairól, a vörösekről, lilákról, barnákról, feketékről, szürkékről. Aztán ott áll az ember egy teremnyi hatalmas festmény között, melyek úgy veszik körül, mint valami különös katedrális térdig érő, színes ólomüveg-ablakai, és nem érti, mi történik vele. Mint valami révült transzban, az egyik előtt meg van rendülve, a másik előtt meg felvillanyozódik, ahogy belemarkol és gyúrni kezdi a festmények tömör drámaisága.

Pokol és üdvözülés, egyszerre

Rothko azt akarta, hogy a képei ugyanolyan elementárisan hassanak, mint a zene vagy a költészet. Hogy a néző ugyanazt élje át, amit alkotás közben ő. Nem csak arra volt kényes, hogy kit enged be a műtermébe, kinek ad el képet, kinek mit enged írni magáról. Amikor tehette, pontosan kikötötte azt is, hogy a műveit miként installálják.

Teljes félreértésnek tartotta, hogy bárki dekorációs célokra tartsa a festményeit: úgy vélte, azok leginkább tágas kiállítóterekben, együtt érvényesülnek. Igent mondott, amikor a Seagram Building belsőépítésze 1958-ban felkérte, hogy fessen hatalmas képeket a vadonatúj, korszakos manhattani felhőkarcoló luxuséttermének egyik termébe. Aztán amikor látta, mennyire felvágós lett a helyszín, inkább visszaadta az előleget és megtartotta a képeket.

Tulajdonképpen rendes dolog volt, hogy visszamondta a megbízást. Ha valakinek, neki tudnia kellett, hogy a komor Seagram-képek függőleges téglalapjai valójában átjárók egy olyan világba, ahol az ember hirtelen egyedül marad, és rászakad a létezése összes kínja és öröme, ahol nem tud hazudni magának, ahol megélheti a poklot és a mennyországot, akár egyszerre. Nem ideális dekoráció a Park Avenue-n egy Four Seasons-be.

Rothko elégedett lenne a KHM-mel

A mintegy 30 befejezett Seagram-kép közül Rothko kilencet a Tate-nek adott, melyek aztán 2000-ben átkerültek a Tate Modernbe, egy kifejezetten a számukra tervezett térbe. Bécsben is látható most jónéhány. Azt hiszem, Rothko elégedett lenne a bécsi kiállítással, vagy legalábbis az utolsó két teremmel, mert olyan atmoszférájuk van, hogy még tíz nappal később is libabőrös leszek, amikor felidézem.

Hogy Rothko festményei mennyire megteremtik a saját terüket, arra jó példa a művészetpártoló pénzember Donald Blinken esete. Blinken pár évig amerikai nagykövet volt Pesten a 90-es években, amúgy meg egyike a kevés gyűjtőnek, akiben Rothko megbízott. Amikor a festő átküldte az első képét, Blinken érezte, hogy ez így nem lesz jó. Egy év alatt eladta a teljes addigi gyűjteményét, és a New York-i Iskola absztrakt expresszionistáit kezdte vásárolni. A nappalijában (legalábbis az egyikben) azóta csak négy nagy Rothko lóg és egy kisebb (szintén Rothko) akvarell.

Nem mindenkinek jönnek be Mark Rothko képei. Arra vagyunk kondicionálva, hogy a dolgokat megérteni próbáljuk, és nehéz engedni, hogy néha csak úgy, magától, elementáris erővel üssön be valami, mint egy spéci, a zsigeri érzelmekre ható keménydrog. Nekem se szokott menni, de Rothko átgázol a hárításaimon, és ez a legjobb dolog a világon, ami az emberrel egy festmény előtt történhet.

Forrás: https://index.hu/kultur/2019/04/13/mark_rothko_kunsthistoriches_museum_becs/

Akváriumi növények II. – Mohák

Úszó májmoha – Riccia fluitans

Egyszerű felépítésű, élénk zöld növény. Se levele, se szára, apró zöld villácskákból áll az egész növény. Ahogy fejlődik, a villák újra és újra elágaznak, a szomszédos növénykék összefonódnak, így egybefüggő zöld szőnyeget képez. 

Elég nagy fényigényű növény, de a felszínen, a fénycsővekhez közel úszik, így közepes megvilágítás mellett is gond nélkül fejlődik. Erős fénynél víz alatt is nevelhető. Kövekre, fákra lekötözve gyepszőnyeget készíthetünk belőle. Nem rendelkezik semmiféle kapaszkodó képlettel, ezért gondosan le kell kötözni. Rendszeres nyírással lehet megakadályozni, hogy fény hiányában elhaljon az alsó része és így elengedje a rögzítést. Tápanyagdús vízben gyorsan fejlődik, hetente lehet nyírni a belőle készített gyepet. A fotoszintézise olyan intenzív lehet, hogy a termelt oxigént buborékok formájában megfigyelhetjük a növénykék csúcsán. A felszínen úszó formája különösen gyorsan fejlődik, mivel a légköri CO2-t is fel tudja használni. Mikroelemekkel jól ellátva hatékony nitrátfogyasztó.

Az úszó májmoha a sokadik víz alatt nevelt generáció után már nem akar felmenni. Riccia sinking lesz belőle. A süllyedő típust színéről könnyű felismerni, mivel jóval sötétebb zöld mint az úszó.

Forrás: http://akvaguru.hu/index.php?mit=64

Akváriumi növények I. – Dekoratív algák

Gömbmoha – Aegagropila linnaei

Nevével ellentétben nem moha, hanem algafaj, fonalas zöldmoszat. Így gyakorlatilag – egyes rendszerezési szempontok szerint – nem is tartozik a valódi növények közé. A legmodernebb rendszertan azonban a zöldmoszatokat is növénynek tekinti, bár a különböző algák és moszatok besorolása gyakran még napjainkban is vitatott.

Az elmúlt években nagyon népszerű lett ez a növény az akvaristák körében, de sajnos az eredeti élőhelyükről sok helyen teljesen eltűntek a nagy kereslet miatt. A gömbmoha tulajdonképpen egy zöldalga fajta, és a belsejében többnyire föld, vagy sár van. Tapintása puha, bársonyos. Szaporítani úgy lehet, hogy a növényt kisebb darabokra vágjuk. Ilyenkor még szabálytalan alakúak, de egy idő után ezek is felveszik a gömb alakot. Türelmesnek kell lennünk, mert nagyon lassan nőnek. Egyes kutatások szerint, növekedése gyorsítható, ha tengervizet keverünk az édesvízbe. A növény képes lebegni, majd újra lesűlyedni, hogy megfelelő mennyiségű napfényhezz jusson. Japánban az Akan tóban az átmérőjük elérheti a 30 cm-t is.

Természetes élőhelyein fejlődésében nagy szerepet játszik a víz hullámzása, ugyanis kolóniáiban a gömböcskék egymáson több sorban helyezkednek el, és a víz mozgatja őket úgy, hogy a gömbök minden oldalról kaphassanak az éltető fényből. Ezenkívül a mozgó víz felületüket is tisztán tartja a rárakódott üledéktől. Akváriumban ezt a tisztogatási műveletet saját kezűleg érdemes elvégeznünk. Folyó csapvíz alatt célszerű kicsit lemosogatni, óvatosan kinyomkodni. Víz alá helyezve elsőre nem biztos hogy lesüllyed, nyomkodjuk óvatosan meg, amúgy pedig 1-2 óra alatt úgyis megszívja magát annyi vízzel (és lead az oxigénből), hogy le tudjon merülni teljesen. Időnként egy-egy gömböcskéről lesodródik egy darabocska, vagy maximális méretét meghaladva a fizikai törvényei miatt szétesik (felület-térfogat arány). Ezekből a darabokból új kolóniák fejlődnek, igaz eléggé lassan, hiszen növekedési ütemük alig 5-10 mm egy évben.

Ez a növényt ajánlható kezdő- és haladó akva-kertészeknek, sőt bármely akváriumba is. Nem igényel külön CO2-ot vagy túl sok megvilágítást. Megél kevés fényen is, de a magas fényerőt is elviseli. Szereti a kristálytiszta vizet, és a mérsékelt vízmozgást. Huzamosabb ideig a 24 °C-nál magasabb hőmérsékletet nem viseli el, bár alapvetően az általános 25-26 °C-os hőmérséklet-érték még megfelelhet tartására. Legoptimálisabb a 10-24 °C közötti érték. Érdekes megfigyelni, hogy egyes halak hogyan görgetik ide-oda a gömböcskéket, vagy ahogy ha a sok megvilágítástól oxigénbuborékokkal telítődő kolónia liftezik a talaj és a vízfelszín között. Társas akváriumokban elöl helyezzük el, bár ezen az áramlás és a halak változtatni fognak. 

Hosszú ideig a Cladophora aegagropila tudományos név volt érvényben nála, s még napjainkban is ez a közismertebb neve, de 2002-es DNS-vizsgálatok alapján visszahelyezték az Aegagropila genusba (eredetileg, leírásakor is ide tartozott). A Cladophora nemzetségtől való különbözőségét igazolja, hogy sejtfala kitint is tartalmaz.

Algapáfrány – Lomariopsis lineata

Elsőre mindenki Monosoleniumnak nézi ezért aztán gyorsan el is fogadták azt a nézetet, hogy ez is egy májmoha féle. 2009-ben aztán egy molekuláris filogenetikai tanulmány megállapította, hogy bizony ez a növény egy páfrány gametofiton (gametofiton: kétszakaszos egyedfejlődési forma. A két szakaszt gametofitonnak és sporofitonnak nevezik. Az előbbi termeli a haploid gamétákat, amik gyakorlatilag az állati ivarsejteknek felelnek meg. Ezek egyesülnek, sporofitont alkotnak. A sporofiton meiózissal (számfelelő osztódás) hozza létre a spórákat, amik a gametofitonokat képzik.) Érdekessége, hogy víz alatt elég ritka ez a növényforma. További DNS vizsgálatok mutatták ki a polypod páfrányokkal való rokonságát és a Lomariopsis nemzetségbe sorolták. A lineata név azonban még mindig nem helytálló, erről viták folynak mivel nem sikerült sporofiton nevelésre bírni e növénykét, így a polypod páfrányokon belül is valószínűleg egy új faj.

Szaporodása szintén apró darabkáiból történik, szinte egy morzsányiból is hatalmas telepeket tud létrehozni. Növekedése, külleme hasonlatos a Monosoleniumhoz, de jobban szemügyre véve látszik, hogy „levelei” jóval kerekdedebbek és hiányzik a hangsúlyos ér. Szinte tölcséres, fodros... Teleppé nőve határozottan kerekdedebb labdaszerű formára terjeszkedik, szinte karfiolszerű lesz, főleg sok fénynél. Jóval tömöttebb telepet alkot a Monosoleniumnál és ezek a telepek igen tartósak, nem szakadnak fel a kötözésről, azokon hónapokig is barnulás nélkül terjeszkednek. Fényszegény helyen ezek a növekedési jegyek természetesen nem ilyen hangsúlyosak, hajtásai megnyúltabbak lesznek és a kerekded forma is inkább a monosoleniumot idézi.
Igénytelenebbnek tűnik számomra a Monosoleniumnál. Bár lassabban nő, viszont szinte fény nélküli helyeken is képes növekedni, telepeket alkotni. Tápanyagra sem kell különösebben figyelmet fordítani. Összességében e növényke jóval dekoratívabb, igénytelenebb (karbantartásra is) mint a Monosolenium. Labdacs formája miatt jóval dekoratívabb is jól megvilágított helyeken, de fényszegény, low-tech akváriumokban is bátran használható, barnulás, felszakadás nélkül. Mindkét növény azon kívül, hogy szép és könnyen tartható, érdekes is, mert a növényi törzsfejlődés egy nagyon korai szakaszába kalauzolnak el bennünket, hiszen a mohák és páfrányok a legősibb növényeink közé tartoznak.

Forrás: http://diszhal.info/novenyek/Cladophora_aegagropila.php

https://akvaristalexikon.hu/akvariumi-novenyek/mersekelt-egovi-novenyek/aegagropila-linnaei.html
http://www.akvarista.hu/blogok/3662-moha-es-pafrany-monosolenium2