Nevével ellentétben nem moha, hanem algafaj, fonalas zöldmoszat. Így gyakorlatilag – egyes rendszerezési szempontok szerint – nem is tartozik a valódi növények közé. A legmodernebb rendszertan azonban a zöldmoszatokat is növénynek tekinti, bár a különböző algák és moszatok besorolása gyakran még napjainkban is vitatott.
Az elmúlt években nagyon népszerű lett ez a növény az akvaristák körében, de sajnos az eredeti élőhelyükről sok helyen teljesen eltűntek a nagy kereslet miatt. A gömbmoha tulajdonképpen egy zöldalga fajta, és a belsejében többnyire föld, vagy sár van. Tapintása puha, bársonyos. Szaporítani úgy lehet, hogy a növényt kisebb darabokra vágjuk. Ilyenkor még szabálytalan alakúak, de egy idő után ezek is felveszik a gömb alakot. Türelmesnek kell lennünk, mert nagyon lassan nőnek. Egyes kutatások szerint, növekedése gyorsítható, ha tengervizet keverünk az édesvízbe. A növény képes lebegni, majd újra lesűlyedni, hogy megfelelő mennyiségű napfényhezz jusson. Japánban az Akan tóban az átmérőjük elérheti a 30 cm-t is.
Természetes élőhelyein fejlődésében nagy szerepet játszik a víz hullámzása, ugyanis kolóniáiban a gömböcskék egymáson több sorban helyezkednek el, és a víz mozgatja őket úgy, hogy a gömbök minden oldalról kaphassanak az éltető fényből. Ezenkívül a mozgó víz felületüket is tisztán tartja a rárakódott üledéktől. Akváriumban ezt a tisztogatási műveletet saját kezűleg érdemes elvégeznünk. Folyó csapvíz alatt célszerű kicsit lemosogatni, óvatosan kinyomkodni. Víz alá helyezve elsőre nem biztos hogy lesüllyed, nyomkodjuk óvatosan meg, amúgy pedig 1-2 óra alatt úgyis megszívja magát annyi vízzel (és lead az oxigénből), hogy le tudjon merülni teljesen. Időnként egy-egy gömböcskéről lesodródik egy darabocska, vagy maximális méretét meghaladva a fizikai törvényei miatt szétesik (felület-térfogat arány). Ezekből a darabokból új kolóniák fejlődnek, igaz eléggé lassan, hiszen növekedési ütemük alig 5-10 mm egy évben.
Ez a növényt ajánlható kezdő- és haladó akva-kertészeknek, sőt bármely akváriumba is. Nem igényel külön CO2-ot vagy túl sok megvilágítást. Megél kevés fényen is, de a magas fényerőt is elviseli. Szereti a kristálytiszta vizet, és a mérsékelt vízmozgást. Huzamosabb ideig a 24 °C-nál magasabb hőmérsékletet nem viseli el, bár alapvetően az általános 25-26 °C-os hőmérséklet-érték még megfelelhet tartására. Legoptimálisabb a 10-24 °C közötti érték. Érdekes megfigyelni, hogy egyes halak hogyan görgetik ide-oda a gömböcskéket, vagy ahogy ha a sok megvilágítástól oxigénbuborékokkal telítődő kolónia liftezik a talaj és a vízfelszín között. Társas akváriumokban elöl helyezzük el, bár ezen az áramlás és a halak változtatni fognak.
Hosszú ideig a Cladophora aegagropila tudományos név volt érvényben nála, s még napjainkban is ez a közismertebb neve, de 2002-es DNS-vizsgálatok alapján visszahelyezték az Aegagropila genusba (eredetileg, leírásakor is ide tartozott). A Cladophora nemzetségtől való különbözőségét igazolja, hogy sejtfala kitint is tartalmaz.
Algapáfrány – Lomariopsis lineata
Elsőre mindenki Monosoleniumnak nézi ezért aztán gyorsan el is fogadták azt a nézetet, hogy ez is egy májmoha féle. 2009-ben aztán egy molekuláris filogenetikai tanulmány megállapította, hogy bizony ez a növény egy páfrány gametofiton (gametofiton: kétszakaszos egyedfejlődési forma. A két szakaszt gametofitonnak és sporofitonnak nevezik. Az előbbi termeli a haploid gamétákat, amik gyakorlatilag az állati ivarsejteknek felelnek meg. Ezek egyesülnek, sporofitont alkotnak. A sporofiton meiózissal (számfelelő osztódás) hozza létre a spórákat, amik a gametofitonokat képzik.) Érdekessége, hogy víz alatt elég ritka ez a növényforma. További DNS vizsgálatok mutatták ki a polypod páfrányokkal való rokonságát és a Lomariopsis nemzetségbe sorolták. A lineata név azonban még mindig nem helytálló, erről viták folynak mivel nem sikerült sporofiton nevelésre bírni e növénykét, így a polypod páfrányokon belül is valószínűleg egy új faj.
Szaporodása szintén apró darabkáiból történik, szinte egy morzsányiból is hatalmas telepeket tud létrehozni. Növekedése, külleme hasonlatos a Monosoleniumhoz, de jobban szemügyre véve látszik, hogy „levelei” jóval kerekdedebbek és hiányzik a hangsúlyos ér. Szinte tölcséres, fodros... Teleppé nőve határozottan kerekdedebb labdaszerű formára terjeszkedik, szinte karfiolszerű lesz, főleg sok fénynél. Jóval tömöttebb telepet alkot a Monosoleniumnál és ezek a telepek igen tartósak, nem szakadnak fel a kötözésről, azokon hónapokig is barnulás nélkül terjeszkednek. Fényszegény helyen ezek a növekedési jegyek természetesen nem ilyen hangsúlyosak, hajtásai megnyúltabbak lesznek és a kerekded forma is inkább a monosoleniumot idézi.
Igénytelenebbnek tűnik számomra a Monosoleniumnál. Bár lassabban nő, viszont szinte fény nélküli helyeken is képes növekedni, telepeket alkotni. Tápanyagra sem kell különösebben figyelmet fordítani. Összességében e növényke jóval dekoratívabb, igénytelenebb (karbantartásra is) mint a Monosolenium. Labdacs formája miatt jóval dekoratívabb is jól megvilágított helyeken, de fényszegény, low-tech akváriumokban is bátran használható, barnulás, felszakadás nélkül. Mindkét növény azon kívül, hogy szép és könnyen tartható, érdekes is, mert a növényi törzsfejlődés egy nagyon korai szakaszába kalauzolnak el bennünket, hiszen a mohák és páfrányok a legősibb növényeink közé tartoznak.
Forrás: http://diszhal.info/novenyek/Cladophora_aegagropila.php
https://akvaristalexikon.hu/akvariumi-novenyek/mersekelt-egovi-novenyek/aegagropila-linnaei.html
http://www.akvarista.hu/blogok/3662-moha-es-pafrany-monosolenium2
http://www.akvarista.hu/blogok/3662-moha-es-pafrany-monosolenium2
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése