Sokszor rémüldöznek az első levedlet páncél előkerülésekor a friss garnéla tulajdonosok, pedig erről már a "Vizipók, csodapók"-ból is ismerhetjük a rákok eme szokását.
Amit első körben tudni érdemes róla azon kívül hogy az egészséges fejlődés része: szükségesek bizonyos anyagok (pl. Ca) kellő mennyiségben a vízben ahhoz hogy ez zökkenőmentesen végbemehessen, a kezdeti életszakaszban és áttelepítéskor, vízparaméterek gyors változásakor sűrűbben bekövetkezik, segíteni lehet változatos etetéssel, kiegészítő ásványok adagolásával, általában a fejtor és potroh között szokott a kinőtt páncél felrepedni, ritkán egy-egy láb, vagy csáp letörhet ilyenkor, érdemes az akváriumban hagyni a páncélt elfogyasztásra, mert visszapótolják belőle a garnélák a számukra fontos anyagokat, vedlés után idő kell az új páncél megkeményedéséhez, ezért ilyenkor sebezhetőbbek és szeretnek elbújni.
Kezdő garnélatartók gyakran megijednek, hogy újdonsült állataik elpusztultak. Aztán ahogy némi tapasztalatra tesznek szert, rájönnek, hogy kedvenceik csak kinőttek kabátjukat és azt egy-az egyben levetették. A következőkben ennek a folyamatnak az élettani hátteréről, valamint szabályozásáról szeretnék írni.
Aki nem látott még vedlő garnélát (ritka esemény), annak íme egy videó:
Mielőtt azonban el elmerülnék a „miként” kérdéskörben tekintsük át a rákok kültakarójának szerkezetét:
A kültakaró
A rákok (így a garnélák) páncélzata alatt egy erős alapi membránon (membrana basalis) egyrétegű hengeres sejtekből álló sejtréteg (hypodermis) helyezkedik el. Tulajdonképpen ez a kültakaró. E sejtek terméke a kitin tartalmú kutikula réteg, melyet a hengeres sejtek a külvilág felé választanak ki. A kutikula tömegének jelentős része (kb. 40%-a) szerves molekulákból: fonalas fehérjékből, és hálózatos szerkezetű aminocukrokból (=kitin) áll. Ebbe a szerves vázba épülnek bele a szervetlen vegyületek, a kalcium és magnézium karbonátok. Az így létrejövő kitinpáncél külső vékony része többnyire erősen megkeményedik, de szelvények, ízek találkozásánál puha és rugalmas marad, lehetővé téve így a mozgást. A belső, de vastag rész szintén viszonylag lágy, itt találhatók a színsejtek (kromatofórok) is. Ehhez a külső vázhoz (exoskeleton) tapadnak végül is az állat vázizmai is hámsejtek közvetítésével.
A hengeres sejteket tartalmazó hámban mirigysejtek is találhatóak, melyek feladata, hogy vedlés előtt a régi páncél szervetlen vegyületeit visszaszívják a testbe, vedlés után pedig ugyanezeket visszapumpálják az új vázba. Más mirigysejtek olyan, emésztőenzimeket tartalmazó váladékot termelnek, mely a szervetlen sók páncélból való kioldását és a régi páncél leválását teszi lehetővé.
A vedlés folyamata
A vedlés három szakaszra bontható. Az első ún. proecdysis (ecdysis (gör.) =vedlés) szakaszban a rák befejezi a táplálkozást, nyugodt helyre vonul, nem is táplálkozik. Ilyenkor az emésztő-szervrendszer egy tápanyag tároló szervéből, a hepatopankreaszból szabadítja fel a szükséges energiaforrásokat. A hypodermis mirigysejtjei elkezdik termelni az emésztőenzimeket tartalmazó váladékukat, melynek hatására a páncélból elkezdenek kioldódni a szervetlen vegyületek. Ezt a már említett mirigysejtek az állat keringési rendszerébe pumpálják. A szervetlen karbonátok a hemolimfában (~vér) raktározódnak, vagy a gyomorban, vesekőhöz hasonló formátumban kicsapódnak. A proecdysis végén megkezdődik a az új kutikula fehérjéinek, kitin építőelemeinek termelése.
A vedlés második szakaszáman az ecdysisben a rák leveti régi páncélját. Garnéláknál rendszerint a fejtor hátulsó részén U vagy V-alakú rés keletkezik, amin az állat egyszerűen kibújik, mint egy hátulgombolós kabátból. Az új vázelemek szintézise ebben a fázisban fejeződik be, azonban a megszilárdulása még nem történik meg. A vedlés ebben a szakaszában a szervezet intenzív vízfelvétele ily módon lehetővé teszi, hogy az állat kifeszítse új kutikuláját, és így egy mérettel nagyobb kabátot szabjon magának. A még meg nem szilárdult páncél másik következménye, hogy a frissen vedlett állat igen csak védtelen. Páncélja puha, sérülékeny, ráadásul az izomtapadási helyek is rugalmasak még, ezért ezek a rákok még eléggé mozgáskorlátozottak is.
A vedlés harmadik szakaszában, a metecdysisben történik az új váz megszilárdulása. Ilyenkor a szervezetben raktározott szervetlen sók visszakerülnek a kutikulába, továbbá az kutikula fehérjéi és kitin építőegységei is kapcsolódnak egymással, térhálós molekulaszerkezetet létrehozva. A szervezet vízfelvétele leáll, sőt vízleadás is történik, ezért az új páncél kicsit nagyobb lesz, mint az állat, így a növekedéshez még marad hely. A külső váz megszilárdulása után a rák táplálkozni kezd, feltölti tápanyagtároló szerveit.
A vedlés szabályozása
A vedlés hormonálisan szabályozott folyamat, mely nagymértékben függ a külső ingerektől is. Például a vízparaméterek változása bizonyos esetekben vedlést tud előidézni. A vedlési ciklusért két, ellentétesen ható hormon felelős. A vedlést az ekdizon (vedlési hormon) idézi elő. Az ekdizon hormon koncentrációja vedlés előtti napokban drasztikusan megnő, ami a régi páncél levetéséhez vezet, ezután pedig elősegíti az új páncél megszilárdulását. E hormon fejtor elülső részén, a kültakaró eredetű Y-szervben termelődik. E folyamatokat követően egy másik hormon, a juvenil (fiatalító) hormon lép akcióba, melynek elsődleges hatása az, hogy gátolja az ekdizon termelést, ezáltal megakadályozva a vedlést. A juvenil hormon a szemkocsányban található idegi eredetű hormontermelő szervből, a színusz-mirigyből szabadul fel. Ez a hormon valójában a szinusz mirigy közvetlen szomszédságában elhelyezkedő idegsejt csoportból, az X-szervből származik.
A juvenil hormon hatását két egyszerű kísérlettel igazolták. Egyrészt, ha kiirtották a rákok X-szervét, akkor az állatok folyamatosan vedlettek. Másrészt, ha folyamatosan az X-szerv váladékával kezelték őket, akkor a vedlés nem következett be, a rákok nem növekedtek, törpék maradtak. Ezeket a kísérleteket elvégezték az Y-szervvel, illetve annak váladékával is, és ellentétes hatást tapasztaltak: az Y-szerv eltávolítása vedlés hiányát, míg az ekdizonnal való kezelés folyamatos vedlést idézett elő.
forrás:
http://akvakertesz.hu/threads/a-vedles-nem-doegloett-csak-levetette-szoros-gunyajat.3370/
http://garnelaforum.hu/viewtopic.php?f=55&t=540
