Ecosphere

Az EcoSphere NASA-fejlesztések eredménye. A sugármeghajtással foglalkozó laboratórium tudósai olyan önfenntartó rendszerek után kutattak, melyekben az űrhajósok élhetnek egy hosszú űrutazás alatt. Ebből a kutatásból jött létre az EcoSphere: egy olyan zárt ökoszisztéma, melyben az állatok és a növények tökéletes harmóniában élnek egymással. Ha sikerülne megfejteni, hogy miként lehetne az emberi létet is fenntartani egy ilyen zárt rendszerben, akkor olyan űrállomások épülhetnének, melyek segítségével felfedezhetnénk a teljes naprendszert, és talán egy napon egy másik bolygón is élhetnénk.

Üvegbe zárt világ

A zárt ökorendszer egy olyan tartály, mely tartalmaz mindent, ami az élethez szükséges, és képes önmagát évekig fenntartani, külső beavatkozás nélkül.

Az EcoSphere pontosan egy ilyen rendszer, a földi élet miniatűr modellje. Tartalmazza a bolygónkon megtalálható valamennyi alapvető elemet – a levegőt, a vizet, a földet és az életet. Minden EcoSphere belsejében aktív mikroorganizmusok, algák, rákok és hy szűrt tengervíz található. Mivel az EcoSphere önfenntartó rendszer, nem igényel külső beavatkozást, csak közvetett természetes vagy mesterséges fényt ahhoz, hogy Ön évekig csodálhassa a tudomány és a művészet lenyűgöző ötvözetét, szépségét és harmóniáját.

Hogyan működik?

Az életfunkciók az EcoSphere belsejében épp úgy működnek, mint a Földön. A rákok kilégzés során szén-dioxidot bocsátanak ki, az algák felhasználják ezt a szén-dioxidot és a napfényt, hogy oxigént termeljenek. Csak akkor tudnak oxigént termelni, ha van fény. Sötétben a rákok és a baktériumok felhasználják az oxigént, miközben további nem termelődik. Ha túl sok növény és állat lenne, a rendszer elpusztulna, mert éjjel elfogyna az oxigén. A rákok az algákkal és a baktériumokkal táplálkoznak, sőt, még a saját levedlett kitinvázukat is megeszik. Semmi nem megy kárba!

Az EcoSphere-ben található még Gorgonia, illetve kavics és kagylók, melyek a mikroorganizmusok számára nyújtanak búvóhelyet a rákok ellen. Mivel az EcoSphere-ben lévő élőlények úgy használják erőforrásaikat, hogy környezetük ne szennyeződjön be vagy népesedjen túl, ezért az EcoSphere csak minimális odafigyelést és karbantartást igényel.

Az EcoSphere-t 15-25°C között kell tárolni. A 25°C feletti hőmérséklet túlzott stresszt okoz a rákok számára, a 15°C alatti pedig lelassítja az anyagcseréjüket. Ne hagyjuk, hogy a hőmérséklet szabálytalanul ingadozzon.

Ne helyezzük az EcoSphere-t televízió, sztereó-berendezés vagy kandalló tetejére, illetve radiátor vagy ventillátor közelébe.

Az EcoSphere-nek napi 6-12 óra közvetett fényre van szüksége természetes vagy mesterséges forrásból. Közvetlen napfénynek ne tegyük ki az EcoSphere-t, mert attól az algák nőni kezdenek, ami felborítja a rendszer kémiai egyensúlyát és megöli a rákokat.

Tisztítás: időről időre előfordulhat, hogy az üvegfal belsején vékony nyálkaréteg képződik, melyet szeretnénk eltávolítani. A mikroorganizmusok egyes fajtái tudnak ilyen réteget képezni, mely a rákok számára tápértékkel bír. Az Ecosphere-hez tartozik 2 mágnes. Az egyik a tartály belsejében, a másik a csomagolásban található. A belső mágnes egyik oldala fekete, a másik tört fehér. A tört fehér oldal felülete érdes, ezáltal alkalmas az üvegfelület tisztítására. A külső és belső mágnes vonzza egymást, miután összetapadtak, a külső mágnes üvegfelületen történő mozgatása révén a belső mágnes megtisztítja az üvegfelületet.

A termékre és az élővilágra a gyártó 6-12 hónap garanciát vállal, de akár több évig is működőképes a rendszer.

Ornárium

Az Ecosphere gyártója kb. 5 évvel ezelőtt fejlesztette ki az Ornáriumot, mely az EcoSphere-hez hasonlóan egy önmagában zárt, vízinövényekből álló élővilág, csak rákok nélkül. Működésük megegyezik az EcoSphere-rel: a növények és a moha az ásványokból táplálkoznak, amik a tengervízben találhatóak. Baktériumok és mikroorganizmusok gondoskodnak a tisztaságról. Az oxigént a rendszerben a növények biztosítják fotoszintézissel, a kintről jövő fény hasznosításával. Az Ornáriumok élettartama akár 5-10 év is lehet, a fényviszonyoktól és hőmérséklettől függően.

Forrás: http://akvariuminstall.hu/index.php?m=17498

Pletyka

1972 óta nem öntözte meg a növényt ez a 80 éves férfi. Ilyen az önfenntartó ökoszisztéma.

1960-ban húsvét vasárnapján egy brit férfi, David Latimer úgy döntött, hogy mini-kertet ültet. De nem is akármilyet! David anno valahol azt hallotta, hogy a növények egy zárt ökoszisztémában is meg tudnak maradni. Gondolta kipróbálja, egy lombik aljába rakott egy kevés földet, alaposan meglocsolta, majd egy drót segítségével palántákat ültetett a termőtalajba, majd lecsukta a lombik tetejét. Ezek után egyetlenegyszer nyitotta ki, 12 évvel később, amikor egy kis vizet adott neki. Azóta locsolás nélkül virul tovább a kiskert, ami ebben a sivatagi melegben még szebb teljesítménynek tűnik.

Az összetevők:

• Egy 36 literes zárható üveggömb
• Jó minőségű föld komposztált trágyával keverve
• Fél liter víz
• 4 tradescantia palánta

A 4 palántából egy élte túl, az látható az üveggömbben.

A palack nincs közvetlen napfénynek kitéve, de a fotoszintézishez szükséges fénymennyiséget megkapja.
A szükséges vizet az utolsó locsolás adta 1972-ben.

Ugyanazt a folyadékot szívja föl a növény gyökerein keresztül, és párologtatja ki, hogy az “esőként” újra a talajba jusson.

Az elrohadó leveleket lebontják a talajban lévő baktériumok, amik a növény által kibocsátott oxigénből széndioxidot is előállítanak. E precízen működő körforgás tartja életben a mini ökoszisztémát David házában, a lépcsők alatt. 

A miniatűr rendszer tökéletesen önfenntartó lett, csak napfényre van szüksége, minden mást újrahasznosításból nyer. Néha nem árt megfordítani, hogy egyenletesen nőjön, de amíg fény van, működik a fotoszintézis, amihez a szén-dioxidot az elhullott levelek bomlása biztosítja.

Az egyetlen kényeztetés, amit kapott az az, hogy David néha kitette az ablakba napozni. A természet azonban megoldja az önmaga táplálását és ennek következtében szépen fejlődött a kis lombikkert. A talajban levő baktériumok feldolgozzák az elhalt leveleket, így beindul a rothadás folyamata, amely tápláló széndioxidot bocsát ki. A fotószintézis által pedig a víz körforgása is kialakul.

Latimer puszta kíváncsiságból vágott neki a kísérletnek, azonban már kissé unalmas számára, hogy minden ilyen tökéletesen működik. A lombikkertet utódaira, unokáira fogja hagyni, vagy ha nekik nem kell, akkor a Királyi Kertészeti Társaságnak adományozza. Az idő majd eldönti, hogy meddig bírja az önműködést a kis ökoszisztéma.

Az üvegbe zárt kerteket persze nem David Latimer találta fel, egy időben nagy divatjuk volt a floráriumoknak, amikből nyitott és zárt változat is létezik. A nyitott sem igényel sok gondozást, de csak a zárt lehet teljesen önfentartó, azt nehezebb is eltalálni. Most úgy tűnik, hogy a miniatűr kertek mellett újra divatba jönnek a miniatűr üvegházak; az IKEA-ban is lehet kapni ilyesmit kinyitható változatban, de nem kell a boltig menni egy alkalmas üvegért. Amiben például ez a pletyka él vagy 50 éve, abban eredetileg kénsavat tároltak.

Forrás: 

http://www.nlcafe.hu/otthon/cikk/florarium-pletyka-40-eve-nem-locsolta/

http://www.erdekesseg.hu/40-eves-terrarium/

TIS-100

„OLCSÓN, GYORSAN, KIVÁLÓAN! (A HÁROMBÓL KETTŐT VÁLLALOK…)”

Ez a szellemes felirat jutott eszembe a játék használatakor. Nem csak a megfogalmazás frappáns, a mondanivaló is filozofikusan tömör és tökéletesen ábrázolja a kényelmetlen igazságot: bármennyire is szeretnénk, nem lehet mindent egyszerre.

OVERVIEW

The Tessellated Intelligence System is a massively parallel computerarchitecture comprised of non/uniformly interconnected heterogeneous nodes. The Tessellated Intelligence System is ideal for applications requiring complex data stream processing, such as automated financial trading, bulk data collection, and civilian behavioral analysis.

Note: Notes like this one will appear in this manual to indicate scenarios requiring special attention and to refer to other documents that contain more information on a topic.

SYSTEM ARCHITECTURE AND ORGANIZATION

The Tessellated Intelligence System consists of a large number of independent nodes connected on a local basis. (Refer to the model-specific manual to find the precise node population counts present on a particular device.) Node types can be broadly classified as processing or storage, with several variants within each category.

Generally, nodes are connected to up to four neighbors via ports. Ports enable lightweight message/passing communication between nodes. Communication over ports is coordinated by allowing either node to issue a read or write to a port and blocking until the request is filled by the corresponding node.

Note: If two nodes issue the same communication command (read or write) on the connection between them, the nodes will deadlock and a hardware fault will occur. Refer to the separate document “Tessellated Intelligence System Best Practices r Patterns of Node Communication” for details on how to use ports effectively and safely.

Note: If a node issues a communication command and it is never fulfilled by the corresponding node, the node will deadlock and a hardware fault will occur. (Exceptions to this rule exist; refer to the documentation of specific node types for details.) Refer to the separate document “Tessellated Intelligence System Best Practices I Patterns of Node Communication” for details on how to use ports effectively and safely.

Note: This document does not describe timing or throughput for node communication operations or instructions, as these values vary by model and hardware revision. Refer to the model/specific manual for a detailed description of performance characteristics of a particular device.

NODE TYPE T20 - RESERVED

Note: This node type identifier is restricted to specific models of the Tessellated Intelligence System and will not be described in this document. Documentation for node type T20 is distributed only with systems containing this node type. Unauthorized requests for copies of documentation describing this node are reported to the state security bureau, as required by law. ???

NODE TYPE T21 - BASIC EXECUTION NODE

1. Architecture

The Basic Execution Node is responsible for coordinating the behavior of the Tessellated Intelligence System. Processing can occur within the Basic Execution Node, or can be delegated to specialized processing and storage nodes.

The Basic Execution Node executes a program specified in the Basic Execution Node Instruction Set. A Basic Execution Node program specifies computational and communication operations to perform. Operations are performed sequentially, beginning with the first instruction in the program. After executing the last instruction of the program, execution automatically continues to the first instruction. This behavior supports the common usage of Basic Execution Nodes, in which programs are written to operate in a continuous loop.

In addition to the communication ports common to all Tessellated Intelligence System nodes, the Basic Execution Node contains a number of registers that are used in the execution of its program. No additional memory is available on the Basic Execution Node; if additional storage is required, the node should coordinate with another Basic Execution Node or a storage node.

All registers store integer values between -999 and 999 (inclusive). The representation of register values is implementationrdefined, and knowledge of the representation is not required to program the Basic Execution Node.

ACC

Type: Internal

Description: ACC is the primary storage register for a Basic Execution Node. ACC is used as the implicit source or destination operand of many instructions, including arithmetic and conditional instructions.

BAK

Type: Internal (non/addressable)

Description: BAK is temporary storage for values in ACC. It is only accessible through the SAV and SWP instructions, and cannot be read or written directly .

NIL

Type: Internal (special)

Description: Reading NIL produces the value zero. Writing to NIL has no effect. NIL can be used as a destination operand to execute an instruction for its side effects only, discarding the result.

LEFT, RIGHT, UP, DOWN

Type: Port

Description: The four communication registers UP, DOWN, LEFT, and RIGHT correspond to the four ports that all Basic Execution Nodes use to communicate with topologically adjacent nodes. Some ports will be disconnected on certain nodes within the hardware, and will block indefinitely if a READ or WRITE command is issued. Refer to the interconnection diagram for the node to determine which ports are available for use.

ANY

Type: Port (pseudoport)

Description: When ANY is used as the source of an instruction, the instruction will read the first value that becomes available on any port. When ANY is used as the destination of an instruction, the result of the instruction will be sent to the first node that reads from any port on this node.

LAST

Type: Port (pseudoport)

Description: LAST refers to the port last read or written using the ANY pseudoport. It otherwise behaves identically to explicitly specifying a port. Reading from or writing to LAST before it has been set by a successful read or write using the ANY pseudoport will result in implementation-defined behavior. Refer to the separate document “Tessellated Intelligence System Best Practices I Patterns of Node Communication” for sample code demonstrating the use of the LAST pseudoport.

2. Instruction Set

<SRC> and <DST> instruction parameters may specify a port or internal register. Any use of a port will block until the corresponding node connected to that port completes the communication by reading or writing a value. Additionally, a <SRC> parameter may be a literal integer value between -999 and 999 (inclusive). BAK cannot be specified as a <SRC> or <DST> operand. The value of BAK is only accessible through special instructions SAV and SWP. <LABEL> parameters are arbitrary textual names used to specify jump targets within the program.

2-1. Comments

Syntax: # COMMENT TEXT

Description: All text including and after the comment symbol (#) is ignored.

Note: Text placed after two comment symbols (##) will be used as the title of the program in which it occurs, and is displayed in the debugger to make browsing programs easier.

2-2. Labels

Syntax: <LABEL>:

Description: Labels are used to identify targets for jump instructions. When used as a jump target, the instruction following the label will be executed next.

Examples:

LOOP : This label is on a line by itself.
L: MOV 8, ACC This label is on a line with another instruction

2-3. NOP

Syntax: NOP

Equivalent syntax: ADD NIL

Description: NOP is a pseudo-instruction that has no effect on the node’s internal state or communication ports. NOP is automatically converted to the instruction ADD NIL.

2-4. MOV

Syntax: MOV <SRC>, <DST>

Description: <SRC> is read and the resulting value is written to <DST>.

Examples:

MOV 8, ACC The literal value 8 is written to the ACC register.
MOV LEFT, RIGHT A value is read from the LEFT port, and then written to RIGHT.
MOV UP, NIL A value is read from the UP port and then discarded.

2-5. SWP

Syntax: SWP

Description: The values of ACC and BAK are exchanged.

2-6. SAV

Syntax: SAV

Description: The value of ACC is written to BAK.

2-7. ADD

Syntax: ADD <SRC>

Description: The value of <SRC> is added to the value of ACC and the result is stored to ACC.

Examples:

ADD 16 The literal value 16 is added to the value in the ACC register.
ADD LEFT A value is read from the LEFT port, and then added to ACC.

2-8. SUB

Syntax: SUB <SRC>

Description: The value of <SRC> is subtracted from the value of ACC and the result is stored to ACC.

Examples:

SUB 16 The literal value 16 is subtracted from the value in the ACC register.
SUB LEFT A value is read from the LEFT port, and then subtracted from ACC.

2-9. NEG

Syntax: NEG

Description: The value of ACC is arithmetically negated. A value of zero remains the same.

2-10. JMP

Syntax: JMP <LABEL>

Description: Transfer execution unconditionally. The instruction after the label <LABEL> will be executed next.

2-11. JEZ

Syntax: JEZ <LABEL>

Description: Transfer execution conditionally. The instruction after the label <LABEL> will be executed next if the value of ACC is zero.

2-12. JNZ

Syntax: JNZ <LABEL>

Description: Transfer execution conditionally. The instruction after the label <LABEL> will be executed next if the value of ACC is not zero.

2-13. JGZ

Syntax: JGZ <LABEL> 1

Description: Transfer execution conditionally. The instruction after the label <LABEL> will be executed next if the value of ACC is positive (greater than Zero).

2-14. JLZ

Syntax: JLZ <LABEL>

Description: Transfer execution conditionally. The instruction after the label <LABEL> will be executed next if the value of ACC is negative (less than zero).

2-15. JRO

Syntax: JRO <SRC>

Description: Transfer execution unconditionally. The instruction at the offset specified by <SRC> relative to the current instruction will be executed next.

Examples:

JRO 0 This instruction will be executed next, effectively halting execution.
JRO -l The previous instruction will be executed next.
JRO 2 The next instruction will be skipped, executing the instruction following it.
JRO ACC The next instruction to execute will be determined by the value in ACC.

3. Example Programs

The following sample program reads a sequence of values from the LEFT port, doubling each value read and writing that to the RIGHT port. Because of the automatic looping behavior of the Basic Execution Node, it continues to the first instruction after executing the last instruction.

MOV LEFT , ACC Read a value from the LEFT port into the ACC register\.
ADD ACC Add the value in ACC to itself, doubling it\.
MOV ACC , RIGHT Write the value in the ACC register to the RIGHT port\.

The following sample program reads a sequence of values from the UP port, writing positive values to the RIGHT port and negative values to the LEFT port\. Zero values are discarded\.

START:
MOV UP, ACC Read a value from the UP port into the ACC register.
JGZ POSITIVE If the value in ACC is greater than zero, jump to “POSITIVE”.
JLZ NEGATIVE If the value in ACC is less than zero, jump to “NEGATIVE”.
JMP START The value was neither positive nor negative, so jump to “START”.
POSITIVE:
MOV ACC , RIGHT Write the value in the ACC register to the RIGHT port.
JMP START Jump to “START”.
NEGATIVE:
MOV ACC , LEFT Write the value in the ACC register to the LEFT port.
JMP START Jump to “START”.

NODE TYPE T30 - STACK MEMORY MODE

1. Architecture

The Stack Memory Node enables read/write access to a large number of values according to a simple stack-based communication protocol. (Refer to the model-specific manual to find the capacity of the Stack Memory Nodes on a particular device.)

2. Communication Protocol

All interaction with the Stack Memory Node is performed through ports. Writing to the Stack Memory Node adds the value to the top of the stack. If the stack is full, the write will block until space becomes available. Reading from the Stack Memory Node removes the top value from the stack and produces that value. If the stack is empty, the read will block until a value is available.

Stack Memory Nodes are typically connected to multiple other nodes, and can be used by any connected node. Simultaneous reads and writes to a Stack Memory Node resolve in an undefined order, but each individual communication will behave according to the described communication protocol. For more information on using storage nodes from multiple nodes effectively and predictably, refer to the separate document “Tessellated Intelligence System Best Practices & Patterns of Node Communication”.

NODE TYPE T31 - RANDOM ACCESS MEMORY NODE

Note: The Random Access Memory Node is not yet available in standard Tessellated Intelligence System devices. Emulators and prototype hardware are available to interested users. The specification and behavior is not yet finalized and therefore is omitted from this document.

TODO

• Figure out who sold TIS-100 to swap meet dealer
• Rebuild signal multiplier
• Look for book of mico-optimisation tips
• Renew license plate tabs

EMBEDDED INTERACTIVE DEBUGGER

1. Keyboard Shortcuts

The interactive debugger contains the following keyboard shortcuts:
Control-Z: Undo last change
Control-Y: Redo last change
Control-X: Cut selected text to clipboard
Control-C: Copy selected text to clipboard
Control-V: Paste clipboard text
Control-Arrow: Navigate to the adjacent execution node
F1: View instruction set quick reference
F2: View anti-tamper certification status ??
F5: Begin running the current program
F6: Step or pause the current program

2. Breakpoints

To set a breakpoint, place an exclamation mark (!) at the beginning of a line. When a breakpoint is set, the program will be paused before that line is executed, allowing you to easily debug code that would be too tedious to step through one instruction at a time.

MOV LEFT , ACC
!ADD ACC The program will be paused before this instruction is executed.
MOV ACC , DOWN

VISUALIZATION MODULE

1. Visualization Module Usage

The TIS-100 contains a Visualization module that allows programs to programmatically create and display images. The module contents can be modified by sending command sequences, which consist of the starting X coordinate, the starting Y coordinate, one or more color values, and a terminating negative value (often -I). The coordinate system starts at (o, 0), which is located in the topleft of the display area.

The visualization module supports the following colors:

0: Black
1: Dark grey
2: Bright grey
3: White
4: Red

2. Visualization Module Resolution

The standard TIS-100 visualization module is 30 characters wide and 18 characters tall.

The “image console sandbox” contains a larger visualization module that is 36 characters wide and 22 characters tall.

3. Example Command Sequences

0,0,3,-1 Draw a single white pixel in the topleft corner of the module's display.
0,0,4,4,4,4,4,-1 Draw a horizontal red line in the topleft corner of the module's display.

Forrás: http://steamcommunity.com/sharedfiles/filedetails/?id=456879799

6 dimenziós labirintus

A 3 dimenziós tér olyan mint ez a kocka:

A 3 dimenziós tér irányai egy kocka középpontjából a lapok felé néző irányok.

A 6 dimenziós tér olyan mint a fenti kockából épített nagyobb kocka.

A 6 dimenziós tér irányai egy dodekaéder középpontjából a lapok felé néző irányok.

A temető megjelenése

Forrás: http://a-i-nts.blogspot.hu/; http://www.denysalmaral.com/p/free-downloads.html

Wa-Tor