Windows

Windows evolúció

Windows 3.0-3.11

Az 1990 májusában megjelent Windows 3.0 jelentős ugrás volt a rendszer történelmében. Bár még mindig egy grafikus interfészről beszélünk, amelyet el kellett indítani DOS alól ahhoz, hogy használható legyen, sokkal több alkalmazással érkezett, mint az elődei, és mivel jobban kezelte a számítógépek memóriáját, ezért gyorsabban töltött, sőt, az alatta elindított szoftverek között is több erőforrást osztott el, mint a sima DOS-os parancsok. Windows 3.0-t két évvel később követte a finomhangolt 3.1, illetve annak tovább javított, hibaszűrt kiadása (3.11), amelyek már testre szabható ablakokkal és több memória kezelésével hódították meg a felhasználói szíveket. Az első használtató grafikus operáció rendszere a Microsoftnak. Itt ismerhette meg a nagyközönség az ablak elemeit. Ez a Windows-t már magyarul is megjelentették. Innentől a neves programgyártók kezdték átírni programjaikat ezen grafikus interfészre. Megjelenik a Word, Excel, PhotoStyler stb. A 3.11-ben már lokális hálózatok is támogatva lettek. 

Windows 95

Bár a 3.0-s széria is jól teljesített, a Microsoft a Windows 95-tel teljesen újradefiniálta az operációs rendszerekkel szemben támasztható elvárásokat. A 9x (úgy, mint 199x) korszaknak utat engedő, 1995. augusztus 24-én, azaz lassan húsz éve kiadott Windows 95 az elődeivel ellentétben már teljesen magától töltődött be, és bár DOS-alapokon nyugodott, utóbbit jó mélyre temetve csak egy parancssoros módnak nevezett funkción át lehetett elérni. Megjelenik az asztal-tálca-klasszikus startmenü az órával a sarokban. Ikononként szerepelnek itt a könyvtárak (mappák), fájlok (programok és adatok). Az adatok legtöbbször valamilyen dokumentumok (A fájlban tárolt adat tetszőleges, lehet szöveg, grafikus kép, hang stb. Az adatok formájára nézve nincs előírás, a gyakorlatban nagyon sokféle formátum létezik.). Az ablak elemeit is újrastrukturálták. A Windows 95 bemutatta a legendás Start menüt, valamint a Plug & Play funkciót, amelynek lényege, hogy a felhasználók csak bedugnak egy perifériát az egyik PC-s portba, az pedig automatikusan működésbe lép (ez máig így működik a Windowsokban). A szoftver 16 és 32 bites alkalmazásokat is futtatott, és a maga korában igen izmos hardvert követelt, legalábbis ha nem akartuk, hogy diavetítés látszódjon a monitoron. Bár már egy 386-oson is elindult, normálisan csak 486-os PC-ken futott a rendszer. A Windows 95-tel érkezett meg az első Internet Explorer is, amellyel a Microsoft elérte, hogy a böngésző programok piacán is éllovas legyen. A programot egyébként is átszőtte az internet előszele: az ekkoriban még lassan terjedő hálózat alapjáraton támogatott volt benne, és több ismert online alkalmazás kapott Win95-ös kiadást, ideértve a legismertebb játékokat is. A Doom és a Command & Conquer is megjelent Windows 95-re, hogy csak két népszerű példát említsünk. És ha már játékok: a Windows 95-höz köthető a DirectX API elterjedése is.

Windows 98

1998. június 25-én érkezett a 9x család második fő tagja, a Windows 98, amely a 95-ös változat számtalan hibáját próbálta orvosolni. "Jobb dolgozni, és jobb játszani" - mondja a Microsoft a még mindig DOS-os alapokon nyugodó operációs rendszerre, amely immár a DVD-formátumot is támogatta, és felismerte az USB-csatlakozókat.Immár a tálcára tehettük gyorsindítóba alkalmazásainkat, az ablakok címsora kétszínű lett. Ebbe integrálták először az Internet Explorert. Megjelent a gyorsindító sáv, sebesebbé vált a kereső, több internetes alkalmazás került a Start menübe, és a testre szabhatósági opciók is előrébb léptek: bizonyára sokan őriznek kellemes emlékeket a Windows Témákról. A Windows 98 a megjelenése évében a legeladottabb szoftver lett, több mint 25 millió példány kelt el belőle. A Microsoft később kiadott egy Second Edition című, felújított változatot, amelyet szintén a 98 alapjaira épült Windows Millenium Edition követett. Utóbbi rendszert a Microsoft a Windows 2000 9x-es kistestvérének szánta, de számtalan hibája miatt csúful elbukott, véget vetve ezzel a DOS-ra épült Microsoft operációs rendszerek uralmának.

Windows 2000

 És ha már szóba jött a Windows 2000, érdemes megemlékezni a Microsoft szakmai feladatokra fejlesztett, kliens mellett szerveroldali operációs rendszernek is szánt programjáról, amely már nem DOS-on, hanem az úgynevezett NT-vonalon alapult. Immár a rendszer alapból támogatja az USB-s eszközöket. A Windows NT egy saját oprendszercsalád volt, amely kifejezetten a nagyvállalati szférát célozta meg. Az 1993-ban indult széria sokáig csak szerverek esetében volt értelmes alternatíva, mivel azonban 2000-re az asztali PC-k teljesítménye is túlnőtt a 9x-család lehetőségein, a Microsoft elérkezettnek látta az időt a váltásra. A Windows 2000 sok újdonságot hozott, ezek azonban elsősorban munkahelyeken jöttek jól, így a program nem örvendett olyan nagy népszerűségnek, mint a 98. Arra azonban jó volt, hogy a Microsoft felépítse rá a Windows Server 2003 nevű, máig gyakran használt szerveroldali operációs rendszert, valamint a még ma is a cég egyik legnagyobb dobásának tartott Windows XP-t.

Windows XP

A Windows XP a Microsoft addigi legtöbbet eladott operációs rendszereként vonult be a történelembe. A cég a 95-ös változat óta először alakította át jelentősen a Windows arculatát: az XP élénk színekkel, bővített Start menüvel, letisztított Asztallal (csak a Lomtárnak jutott külön ikon rajta), beépített Messenger alkalmazással, új böngészővel, levelezőrendszerrel és egy javított, 8.1-es DirectX API-vel érkezett meg 2001. október 25-én. Itt új csoportosítást kapott a start menü és a vezérlőpult. A tálca a klasszikus Windows szürke színeit elhagyta és kiszínesedett. Az otthoni felhasználásra szánt Home és a nagyvállalati szférát célzó Professional kiadásokon túl a Windows XP volt az első olyan Microsoft-féle operációs rendszer, amely teljes körű 64 bites változatot is kapott, sőt, a szoftveróriás egy táblagépes kiadást is piacra dobott 2002-ben, jócskán az első iPad érkezése előtt. Az XP-hez rengeteg frissítés jelent meg (köztük három úgynevezett szervizcsomag, amelyek a kód legmélyéig nyúltak bele a hibákat sem nélkülöző programba), a rendszer hivatalos támogatása pedig tavaly szűnt meg, elsősorban azért, hogy a felhasználók nagyobb százaléka legyen végre hajlandó váltani a már több mint tízéves programról. A tömeges hűség nem volt véletlen: a Windows XP viszonylag gyors és stabil operációs rendszer volt, amely ráadásul beépített tűzfallal védte az internetre merészkedőket.

Windows Vista

A Windows XP után a Microsoft nehéz helyzetbe került, hisz olyan operációs rendszert kellett házon belül überelnie, amely szinte minden környezetben megállta a helyét. A munka már 2001 májusában elkezdődött, a fejlesztés azonban tovább tartott, mint sokan gondolták volna: a Windows Vista névre keresztelt szoftver 2007. január 30-án startolt el, hogy a legrosszabb Windowsként vonuljon be a történelemkönyvekbe. A Vistával a Microsoft szerette volna létrehozni minden idők legbiztonságosabb operációs rendszerét, az ennek érdekében beépített fiókfelügyeleti rendszer azonban idegesítette a felhasználókat, ugyanis minden utasítást megkérdőjelezett, és rengeteg programot nem engedett feltelepíteni. Ez utóbbi probléma további kompatibilitási hibákhoz vezetett: számtalan periféria illesztőprogramjai váltak használhatatlanná. Sok fejcsóválást okozott a Vista grafikus felülete is, amely ugyan roppant látványos volt a maga idején (még ma sem néz ki rosszul), de nagyon megnövelte a rendszerigényt. Ez a legtöbb alkalmazást is lassította, játszani szinte lehetetlen volt rajta az első hetekben. Annak ellenére, hogy a Microsoft szerette volna a játékfejlesztők Mekkájává tenni a platformot, méghozzá úgy, hogy Vista-exkluzívvá tette a DirectX 10-et. A Vista nagy bukás volt, a Microsoft azóta sem beszél róla szívesen, holott az utódja, amelyet rengetegen zártak a szívükbe, tulajdonképpen egy finomhangolt kiadásnak felelt meg.

Windows 7

A Windows Vistát követően a redmondi cég eldöntötte, hogy hallgat a felhasználókra, és olyan rendszert fog készíteni, amely a tömegek igényeit helyezi előtérbe. A 2009-ben kiadott, simán csak Windows 7-nek nevezett szoftver pontosan ilyen lett: gyors, okos, modern és kényelmes - nem csoda, hogy máig ez a legelterjedtebb operációs rendszer a vállalat repertoárjából: 2012-ig 630 millió darabot adtak el belőle, piaci részesedése pedig több mint 60 százalékos. Pedig a Windows 7 tényleg nem több egy optimalizált, sebesebb Vistánál. Épp csak stabilabb, kényelmesebb használni, és visszafelé is kompatibilis. Hozzá fűződik továbbá az érintőkijelzőket támogató Windows Touch megjelenése.

Windows 8 és 8.1

A Windows 7-et követően a Microsoft is szeretett volna fejest ugrani a mobiliparba, így a 2012. október 26-án megjelent Windows 8 a már megszokott Start menüt elhagyva élő csempékkel jelentkezett, amelyek értelemszerűen az érintőkijelzőknek kedveztek. Ez azonban az asztali változat felhasználóit nem hatotta meg: őket elijesztette a Windows 8 külseje, amely ráadásul számtalan korábban könnyen elérhető beállítást rejtett el úgy, hogy még a tapasztalt rendszergazdáknak is becsületükre vált megtalálni őket. Nem segített ezen az sem, hogy a programokat applikációknak nevezték el a Microsoftnál, sőt, külön alkalmazásboltot nyitottak a Windows 8-hoz, amely alaposan felkavarta a korábbi szoftvervásárlási szokásokat. A 8.0 negatív visszhangját egy évvel később követte a 8.1-es frissítés, amellyel a Microsoft a kompatibilitási problémák nagyját orvosolta, és átláthatóbbá tette a felületet - persze a Start menü nem tért vissza. Habár a legtöbb felhasználója elégedett volt a 2013-as Windows 8.1-gyel, a redmondiak is tudták, hogy még egyszer nem hibázhatnak. Így jutottunk el a jelenig.