Nemrég hallottam egy walesi művészről - egy ötvenes éveiben járó nőről -, akinek volt egy városi otthona. Éjszakánként egy gyönyörű vidéki házról álmodott. Miután többször álmodott erről a házról, minden részletében lefestette azt, amit álmában látott.
Aztán néhány hónappal később találkozott egy férfival és beleszeretett. A férfi elvitte őt a hétvégére az otthonába, amely Észak-Angliában volt, és a nő nem hitt a szemének, amikor meglátta a házát - ez volt a ház az álmaiból (és a festményén) - közvetlenül ott volt előtte, és az utolsó részletig ugyanúgy nézett ki. A nő megmutatta a férfinak a képet, amit a házról festett, majd később összeköltözött vele.
Az embereknek rendszeresen vannak furcsa/paranormális/intuitív tapasztalataik, és egyre gyakrabban lehet hallani ehhez hasonló történeteket. Magam is szereztem ilyen tapasztalatokat, melyek között voltak romantikusak és drámaiak is, mint amilyen a fenti történet.
A jövőről való álmodást prekognitív álmoknak nevezik. Sokan kíváncsiak arra, hogyan fejleszthető ez a képesség és mi a célja?
A prekognitív álmok célja
A prekognitív álmoknak két fő célja van. Először is figyelmeztetésként szolgálhatnak.
Egy ilyen álom néha valami kellemetlen dolgot mutathat meg, amely akkor következhet be, ha valaki folytatja azt az utat, amelyen éppen jár. Vagyis az álomban megtapasztalhatók a következmények és kellemetlenségek, amely lehetővé teszi számunkra, hogy korrigáljunk és hozzunk egy másik döntést, ha el akarjuk kerülni az álomban megjelenő fejleményeket. Hogy aztán az, amit álmodtunk valóra válik vagy sem attól függ, hogy milyen döntéseket hoztunk.
Néha az embereknek a világ eseményeiről vannak prekognitív álmaik, például olyanokról is lehetett olvasni, aki megálmodták a Japánban 2011-ben bekövetkezett szökőárat az előtte való éjszaka, vagy néhány nappal azelőtt, hogy megtörtént.
A prekognitív álom másik célja, hogy megmutassa, hogy jó úton haladunk, ami olyan, mint egy kis bólintás a lelkünk részéről.
Az ilyen álomban általában egy bizonyos helyen látjuk saját magunkat. A részletek általában nagyon egyediek. Talán láthatja magát az ember, hogy valami különleges dolgot csinál, vagy észreveszi a környezetének részleteit. Talán beszélünk valakivel, aki valami rendkívül szokatlan dolgot mond, amire aztán ébren pontosan emlékszünk.
Aztán egy idő múlva pontosan abban a helyzetben, ugyanabban a környezetben találjuk magunkat, mint az álmunkban megjelent személlyel, aki szinte ugyanazt mondja, mint amit az álombéli személy mondott. Ugyanolyan érzés lehet ez a valóságban, mint az álomban, mint egy furcsa déjà vu pillanat.
Időutazás álomban
Ami a prekognitív álmok működését illeti, úgy gondolom, hogy amikor álmodunk, akkor képesek vagyunk hozzáférni a múlthoz és a jövőhöz. Előfordult már, hogy apró részletességgel átéltél egy jelenetet a múltból, miközben álmodtál?
Az alvás és az asztrálsíkok lehetővé teszik az időutazást - mind a múltba, mind a jövőbe -, majd képesek vagyunk emlékezni olyan részletekre, melyekre muszáj emlékeznünk. Az álomban megtapasztalt részletek arra mutatnak rá, hogy egy bizonyos részünk képes az időutazásra akár a múltba, akár a jövőbe. miközben alszunk. Hogy ezekre az időutazásokra vissza tudunk-e emlékezni, vagy származik-e belőlük bármi hasznunk, az már egy teljesen más kérdés.
Fejleszthető ez a képesség?
Úgy vélem, hogy ez az adottság nem fejleszthető egyik álomfajta esetében sem, mivel nem áll a mi irányításunk alatt. Úgy érzem, hogy nincs lehetőségünk fejleszteni azt a képességet, hogy előre megálmodjuk a katasztrofális világi eseményeket, mert nincs értelme, hiszen nem tudjuk megállítani a földrengéseket vagy a cunamikat.
Ha valaki tovább akarja fejleszteni a meglévő pszichikai adottságát, az nem puszta trükk. Ahhoz, hogy működjön, egy bizonyos célt, és az adott személyt kell szolgálnia. A felsőbb énünknek nem áll érdekében, hogy szuper képességeket fejlesszünk ki. Az olyan adottságok kifejlesztésében viszont érdekelt, amelyek segíthetnek tovább haladni spirituális utunkon. A pszichikus álmok nem mindig tartoznak ebbe a kategóriába.
Ha egy jövőbeli eseményről álmodunk és az valóra válik, az csupán egy megerősítő bólintás a lélektől, hogy a saját utunkat járjuk. Nem tévesztettük szem elől a célunkat, ahová el akarunk jutni. De véleményem szerint ezeket a kis bólintásokat nem lehet könnyen irányítani. Áldásnak számítanak és megnyugtatóak, de nem mindig fordulnak elő rendszeresen, mert az elrontaná a befejezést.
Szóval élvezzük ki azokat a pillanatokat, amikor megkapjuk a visszajelzést.
A visszaigazolás értéke
Rendkívül sokat számít olykor annak a tudata, hogy jó úton járunk, mert az életünkben gyakran minden pontosan az ellenkezőjére utal. Úgy érezzük, hogy nem vagyunk a "megfelelő helyen", vagy hogy minden rosszul megy, és nem járunk az igaz utunkon. Tehát egy prekognitív álom ily módon igazi áldás lehet.
Forrás: https://ujvilagtudat.blogspot.com/2017/11/pszichikus-almok-te-is-almodsz-jovorol.html