Sokakban felmerül a kérdés, hogy melyik a jobb, a természetes vagy mesterséges C-vitamin. Mit takar a név? Mi az az aszkorbinsav? Létezik több fajtája az aszkorbinsavnak? Ehhez adunk most pár hasznos információt.
1. Mit takar a név?
A név eredete:
- Az 1920-as években, mikor felfedezték, néhányan még hexuronsavnak nevezték.
- Aszkorbinsav = A- fosztóképző + scorbuticus (skorbut) mivel a molekula hiánya az emberi szervezetben skorbuthoz vezethet.
- C-vitamin = L-aszkorbinsav, ha gyümölcsből vonják ki akkor is és ha laborban állítják elő akkor is ugyan azt a vegyületet kapjuk.
2. Mit gondol egy kémiai reakcióban két teljesen azonos vegyület hogyan fog viselkedni? Különbözőképpen?
- Ha a C-vitamint nézem az L-aszkorbinsav és a D-aszkorbinsav két változata között az a különbség, hogy molekulájuk meghatározott helyén az atomok más irányban kapcsolódnak. Tehát nem azonosak, nem fognak ugyan úgy működni.
- Mi a helyzet ha a paprikából kivont L-aszkorbinsavval és a laborban előállított L-aszkorbinsavval? Ezek teljesen ugyanazok a molekulák, ezért teljesen ugyan úgy fognak reagálni egy biokémiai folyamatban.
3. Akkor milyen is a mesterséges?
- Mi az L-aszkorbinsav és a mi a D-aszkorbinsav? Itt az L-, és a D- az optikai izomériát jelöli:
- Az optikai izoméria (Optikai izoméria = Azonos kémiai összetételű, de különféle szerkezetű) a térizoméria egy típusa, neve onnan ered, hogy a molekulák, amelyek esetében az izoméria fellép, optikai aktivitást mutatnak
Tehát a valójában ezekről beszélünk: Aszkorbinsav (L-aszkorbinsav, E300): Az aszkorbinsav a C-vitamin kémiai elnevezése, amelyet sok gyümölcs és zöldség tartalmaz. Gátolja a levegő oxigénjének hatására létrejövő szabad gyökök képződését, ezért az aszkorbinsav a természetes antioxidánsok közé tartozik. Az emberi szervezetben a C-vitamin részt vesz többek között a sejtek oxigénfelvételében és a kollagén képződésben, ami a csontok és a porcok kötőszövetének felépítéséhez szükséges. Ezen felül erősíti az immunrendszert és javítja a vas felszívódását.
Izo-aszkorbinsav (D-aszkorbinsav, E 315, eritroaszkorbinsav) http://hu.wikipedia.org/wiki/Eritroaszkorbinsav:
Az izo-aszkorbinsav az aszkorbinsav természetben nem létező változata. A két változat között az a különbség, hogy molekulájuk meghatározott helyén az atomok más irányban kapcsolódnak. Ez a kis különbség felel azért, hogy az izo-aszkorbinsav semmiféle vitaminhatással nem rendelkezik. Az aszkobinsavhoz hasonlóan azonban az izo-aszkorbinsav is rendelkezik az oxigén hatására fellépő szín- és ízromlást gátló hatással. Elősegíti a nitrites pác-só hatását a húskészítmények átpirosításakor, és meggátolja a rákkeltő nitróz-aminok képződését. Keverékekben az izo-aszkorbinsav erősíti az egyéb antioxidánsok hatékonyságát. Sóját is használják: Nátrium-izo-aszkorbát (E 316). Az izo-aszkorbinsav veszélytelennek számít. Az izo-aszkorbinsav konkurál a szervezetben a hatékony C-vitaminnal. Az állatkísérletekben a magas adagolású izo-aszkorbinsav lecsökkentette a szervezetben a rendelkezésre álló aszkorbinsavat.
4. Tehát a mesterséges aszkorbinsavat nem is aszkorbinsavnak hívják és még az e-száma sem ugyanaz? Így van.
- A TERMÉSZETES neve: Aszkorbinsav = E-300 = L-aszkorbinsav.
- A MESTERSÉGES neve: Izo-aszkorbinsav = D-aszkorbinsav = E 315 = eritroaszkorbinsav
5. Mi is az E-szám?
Az Európai Unióban engedélyezett élelmiszer-adalékanyagok rövid jelölései.
A hatályos szabályozás szerint „adalékanyag minden olyan élelmiszerként önmagában nem fogyasztott és jellemző élelmiszer összetevőként nem alkalmazott anyag – tekintet nélkül arra, hogy van-e tápértéke vagy sem –, amelyet az adott élelmiszer gyártása, feldolgozása, elkészítése, kezelése, csomagolása, szállítása és tárolása során technológiai célból szándékosan adnak az élelmiszerhez, melynek eredményeként önmaga vagy származéka közvetlenül vagy közvetetten az élelmiszer összetevőjévé válik”.
Tehát nem biztos, hogy mesterségesen állítják elő, csak nem tud aszkorbinsavat (E-330) vagy bétakarotint (E-160 ii) fáról szüretelni, leszedi a barackot és benne lesz.
6. Összefoglalás.
Ne hagyja magát átverni!
Teljesen természetes módon gyümölcsből jut aszkorbinsavhoz. (Én ezt nevezném természetes aszkorbinsavnak, mert a természetben 99,5%-osan soha nem fordul elő)
Ez azért lesz hatékonyabb mint a kivonat vagy a laborban előállított, mert nem 99,5% tisztaságú aszkorbinsav hanem egy több ezer fitovegyülettel (bioflavonoidok, csipkebogyó, rutin, heszperidin) kevert komplex.
Ezért próbálják utánozni a jobb minőségű termékek a növényeket és kombinálják készítéskor bioflavonoidokkal, rutinnal, heszperidinnel, acerolával, és csipkebogyóval.
De mennyi paprikát kell megenni 1000 mg aszkorbinsavhoz? 1-1,5 kg-ot.
Az ősember minimum ennyihez jutott a sok zöld (levelek, hajtások) és bogyók fogyasztásával.
Miért ennék a helyében többet? Mert már nem tiszta hegyi-patakból issza a vizet és nem tiszta levegőt szív.
Fogyasszon minimum napi 2000 mg aszkorbinsavat=C-vitamint=L-aszkorbinsavat=E-300-at.
NEM RAKNAK TÁPLÁLÉK-KIEGÉSZÍTŐKBE D-ASZKORBINSAVAT SOHA ÉS SEHOL!
Kiegészítés
Nem csak c-vitamin esetén igaz, hogy csak szerves létezik.
A vitaminok mindig szervesek. Ami keveredik az emberekben az a mesterséges-szervetlen és a szerves-természetes. Ezen szavak közé egyenlőséget tesznek az emberek pedig ma már nem sok közük van egymáshoz. (Természetes: Ami valami dolognak eredeti szerkezetén, mivoltán alapszik, azzal megegyezik. Nem mesterséges, eredeti, át nem alakított, emberi beavatkozástól mentes környezetben előfordul, vagy ilyen alapanyagokból állították elő.)
1, A szervesség, élettel kapcsolatosság fogalma Galénosztól eredeztethető. Orvosként nem hitt abban, hogy az élő szervezet működése magyarázható élettelen atomok közjátékaként. Ez a szemlélet végigkísérte a középkort, nyomot hagyott az alkimisták élettel kapcsolatos kísérletein. Végül Jöns Jakob Berzelius svéd kémikus osztotta kétfelé a vegyületeket, aszerint, hogy élő vagy élettelen dologból származnak, azzal a kiegészítéssel, hogy a szerves vegyületek életerőt is tartalmaznak, szervetlen anyagból nem jöhetnek létre. A kiegészítést Friedrich Wöhler cáfolta meg azzal, hogy oxálsavat és karbamidot állított elő szervetlen anyagokból. A szerves-szervetlen felosztás azonban a mai napig fennmaradt, bár a jelentéstartalma módosult lsd 2, meghatározás ami ma használatos. (Ez segíti, hogy páran felhasználhatják mások elbizonytalanítására)
2, Szerves vegyületnek alapvetően a széntartalmú vegyületeket tekintik. Léteznek olyan definíciók, amelyek C-C (SZÉN-SZÉN) kötést tartalmazó, illetve C-H (HIDROGÉN) kötést tartalmazó molekulákat tekintik szervesnek.
Mindkét definíció alól számos kivétel akad, így a szén bizonyos formái pl. gyémánt, grafit szervetlenek, pedig csak C-C kötést tartalmaznak. A hexaklórbenzol, szén-tetraklorid pedig szerves, noha nem tartalmaz C-H kötést.) Az összes vitamin ilyen van bennük szén-szén és vagy szén-hidrogén kötés, azaz szerves, de ettől még nem természetes.
Bármilyen szerves molekulát elő lehet állítani szintézissel (szintetizál görög eredetű szó: Összegez, különféle elemekből egységbe ötvöz. Vegyi úton mesterségesen létrehoz. pl.: ”Új, nagy hatású gyógyszer-alapanyagot szintetizáltunk”), mesterségesen.
B1 C12H17N4OS+
B2 C17H20N4O6
C C6H8O6
D C27H44O
E C29H50O2
A szervetlen jelölésnek az ásványi anyagok esetén van jelentősége.
Nagy Zsolt
élelmiszeripari üzemmérnök
A C-vitamin sajátságai
A C-vitamin kifejezés tulajdonkeppen egy gyűjtőfogalom, melyet minden olyan vegyületre alkalmazunk melynek biológiai hatása mennyiségi értelemben is egyenértékű az L-aszkorbinsavnak tulajdonítható hátassal. Ennek ellenére a természetben a C-vitamin hatásért felelős leglényegesebb alkotó maga az L-aszkorbinsav. A C-vitamin funkciói elsősorban reverzibilis biológiai antioxidáns képességen alapulnak. Többek között az élő szervezetben működő hidroxiláz enzimek - melyek működéséhez kofaktorként réz, vagy vas ionok szükségesek - egyaránt igénylik az aszkorbinsavat, mint elektron donort, hogy az említett ionokat redukált formában tarthassák. Ezen túl az aszkorbinsav, az -tokoferollal és -karotinnal együtt fontos szerepet játszik a sejt oxidációs károsodása elleni védelemben. Ebben a minőségében az aszkorbinsav gyökfogó képessége révén, illetve például az -tokoferol redukált formájának regenerálása kapcsán jut szerephez.
Az ember a számára a létfontosságú C-vitaminhoz tápláléka útján jut hozzá. A C-vitamin klasszikus hiánybetegsége a skorbut, melynek elsődleges tünetei az íny, bőr, és a csont vérzése, valamint a lassú sebgyógyulás. Ezekhez a tünetek társulhat továbbá kedvetlenség, rossz közérzet és egyéb mentális hátasok. Az aszkorbinsav hétköznapi értelemben nem tekinthető toxikusnak, ugyanakkor nagymértékű napi fogyasztása – hajlamtól függően – egyeseknél megemelkedett oxálsavképződést eredményezhet, mely növelheti a vesekőképződés kockázatát. A C-vitamin élettani hatásait sorolva mindenkeppen illendő megemlíteni Szent-Györgyi Albert nevét, aki elsőként igazolta az aszkorbinsav skorbutellenes hatását.
A C-vitamint sokszor egyszerűen azonosítják az aszkorbinsavval. Ez a megállapítás hétköznapi értelemben alapvetően helytálló, de élelmiszerek és étrendkiegészítők C-vitamin tartalmának HPLC-UV eljárással történő meghatározásához nem elég mélyreható. Az aszkorbinsav név alatt ugyanis négy sztereoizomer molekulát is érthetünk. Nevezetesen, ez lehet L- es D-aszkorbinsav, illetve L- es D-izoaszkorbinsav. (1. ábra)
A D-aszkorbinsav és az L-izoaszkorbinsav a természetben nem fordul elő és nem is tulajdonítható nekik C-vitamin hatás. A D-izoaszkorbinsav (más néven D-eritroaszkorbinsav) szintén nem fordul elő a természetes módon az élelmiszerekben. Ugyanakkor kémiai és mikrobiológiai módszerekkel történő nagyléptékű előállítása az L-aszkorbinsavhoz viszonyítva olcsóbb es mindemellett (kémiai) antioxidáns hatása is összevethető az L-aszkorbinsavéval. Ezzel magyarázható, hogy az élelmiszeriparban E315-os kóddal széles körben elterjedt az antioxidánsként történő felhasználása. Azt azonban hangsúlyozni kell, hogy a D-izoaszkorbinsav, vagy más néven eritroaszkorbinsav csupán elhanyagolható C-vitamin hatással rendelkezik. Más szavakkal, az az élelmiszer, mely eritroaszkorbinsavat tartalmaz (melynek kizárólagosan antioxidánsként történő alkalmazása sem mindenhol engedélyezett) nem tekinthető C-vitaminnal dúsított élelmiszernek.
Az L-aszkorbinsav további sajátsága, hogy könnyen és reverzibilisen oxidálódik dehidro-aszkorbinsavvá (2. ábra). A dehidro-aszkorbinsav teljes értekű C-vitaminnak tekinthető, hiszen a szervezet képes aszkorbinsavvá redukálni.
Mindezek tükrében látható, hogy egy élelmiszer C-vitamin tartalmának meghatározása számos esetben összetett feladatként jelentkezik.
Forrás:
https://vitaking.hu/termeszetes-vagy-mesterseges-c-vitamin/
https://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0011_2A_3_modul/723/index.scorml
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése